000stilizaltures

splashburgerInternet et le développement Web

22 oct. 2013 (il y a 4 années et 18 jours)

581 vue(s)











Az e
-
közigazgatás releváns ismereteinek,
nemzetközi gyakorlatának és megoldásainak
gyűjtése


EGYESÜLT KIRÁLYSÁG


2

A dokumentum az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében, az Államreform
Operatív Program támogatásával, az „Elektronikus
közigazgatási keretrendszer”
tárgyú kiemelt projekt megvalósításának részeként

készült. A dokumentum
elkészítésében részt vett:


Metaadat
-
táblázat



Megnevezés

Dokumentum

Cím (Title)

Az e
-
közigazgatás releváns ismereteinek, nemzetközi
gyakorlatának és
megoldásainak gyűjtése:
=
b䝙䕓Üi吠
hfoÁi奓셇
=
䭵汣獳só
=
⡓畢EÉc琩
=
_É獴⁰牡c瑩cÉ=景fóa浡瑯m⁩獭É牴r瓩獥
=
iÉí狡猠⡄É獣物灴楯温
=
䄠瑡湵汭ó
=
a=扲楴b歯牭ánóza瑩=步rÉ瑲í湤獺ÉrÉ步琠

㈰〵=
湯癥浢敲ébÉ渠浥Ö桩牤Ü瑥瑴íé猠橥汥湬敧=楳áé牶énó扥n
=
lévő e
J
歯牭knóza瑩= 獴牡瓩Öá

=
„A technika
=
fejlődéséhez igazodva
átformálódó kormány”
=
⡔牡湳景n浡瑩潮慬m d潶o牮浥湴n
䕮b扬敤b bó= qÉc桮潬ÜÖóF= 獴牡瓩Ö楡= 汯Ö楫áí
=
毶癥瑶攠
獺É浬é汴É瑩

Egy rövid történeti ismertetőt
=
követően először
az=
楮áéz淩móÉ欠
毶kö椠 歡灣獯污琠 Ö擼öé步nó珩Öé琠
扩b瑯班
瑡湩í 桩癡瑯瑴= 楮áÉ牯灥牡扩b楴á獩s kÉ牥瑲É湤nzÉ牴r é猠 az=
á汴a污l 牥湤獺É牢É= 景Öla汴= 獺a扶bnó
瓡牡歡í
Ⱐ s
é淡歡琠 é猠
牥Ö楳á瑥íÉ步琠í畴慴橡
=
扥⸠
=
䕺畴u 狡瓩í
=
az=
楮áézménóÉk
=
„termelő” tevékenységét
瓡浯ía瓳í 獥柩摥獺毶kö 扥浵ma瓡í
á牡⸠ 䕮bÉk= 步牥瓩扥渠
楳áÉ牴r瑩
=
a= 毶ks
z曩ra= 楮áéz淩móÉ椠 扥獺É牺é獥楮敫á
浥m獺É牶Ézé珩琬í 汥扯lóo泭瓡珡琬í 桡瓩歯íósáÖának=É汥浺é珩í=
segítő keretrendszereket és toolkiteket, a fejlesztési
晥污摡瑯欠 mÉÖ癡泳班瓡珡琬í 癡污浩湴= ÉrÉd淩móÉ獳éÖÉ=
浯湩瑯物湧櫡琠 瓡í潧a瓳í é牯橥歴kÉnÉ摺獭敮s
J
步牥瑲É湤獺É牥步琮
=
=
䯼泶渠 a汦ljÉzÉ瑢敮í 景Ö污汫潺楫
=
az= 楮景á淡c槳猠 és=
kommunikációs technológia (IKT) fejlődése révén
napirendre kerülő, és szükségképpen végre is hajt
a湤n=
盡汴潺á獯欠 汥癥zénólé珩桥z
=
獺ﱫ珩ÖÉ猠 獥Ö珩来琠 毭满泳=
步牥瑲É湤獺É牥欠扥浵maíá珡癡氮
=
䄠 瑡湵汭ó=
zá狳rÉjÉzÉ瓩扥渠 浡Öóa爠 癯va瑫潺á珺=
瑡湵汳íÖ潫a琬a癡獬慴潫s琠景ía汭az瑵湫ÉÖK
=
哭灵猠⡔óéÉF
=
獺öÖ
=
c潲oá猠⡓潵牣ÉF
=
=
䭡灣獯污琠⡒s污瑩潮l
=
=
呥狼汥琠⡃潶敲aÖÉF
=
=
iéí牥桯Ü⡃óÉa瑯爩
=
É
J
䯶h楧azÖa瓡獩⁋É牥í牥n摳dÉ爠r楡污毭ká獡⁰牯橥歴
=
䭩h擳
偵扬楳桥áF
=
䵩湩獺瑥íÉ汮l⁈楶=瑡í
=
Résztvevő (Contributor)
=
䭏mf乔
J
DATORG Infokommunikációs Zártkörűen
Működő Részvénytársaság (Kopint
J
䑡瑯rÖ=w牴⸩
=
g潧潫
剩o桴猩
=
=
䓡瑵í
=a瑥F
=
㈰〸⸰㘮ㄲO
=
c潲淡瑵í
c潲浡琩
=
=
䅺潮潳o瓳
f摥湴n晩frF
=
=
kóÉ汶lEianÖuaÖÉF
=
magyar

Verzió

V2


4

Státusz

végleges

Fájlnév

EKK_ekozig_nemzetkozi_gyak_UK_080612_V2
.doc

Méret


Ár


F
e
lhasználási jogok




A

dokumentum neve

Az e
-
közigazgatás releváns ismereteinek, nemzetközi
gyakorlatának és megoldásainak
gyűjtése:
=
䕇奅pÜi吠qfoÁi奓셇
=
A

dokumentum készítőjének neve
=
䭏mf乔
J
DATORG Infokommunikációs Zártkörűen
Működő Részvénytársaság (Kopint
J
䑡瑯rÖ=w牴⸩
=
A

dokumentum jóváhagyójának neve


A

dokumentum készítésének dátuma

2008.0
6.12.

V
erziószám

2

Ö
sszes
oldalszám

151


5


Tartalomjegyzék


1.
BEVEZETŐ

................................
................................
................................
................................
.......................

8

2. TÖRTÉNETI ÁTTEKIN
TÉS

................................
................................
................................
..........................

9

2.1.

A
Z INTEROPERABILITÁSI

KERETRENDSZER BEVEZE
TÉSÉNEK RÖVID TÖRTÉN
ETE

................................
..........

9

2.2.

R
ÖVID ISMERTETŐ AZ E
-
KÖZIGA
ZGATÁS IRÁNYÍTÁSA IN
TÉZMÉNYRENDSZERÉRŐL

................................
....

11

3. A KERETRENDSZEREK

ÉS A HOZZÁJUK KAPCSO
LÓDÓ SZABVÁNYTÁRAK B
EMUTATÁSA

................................
................................
................................
................................
................................
..............

14

3.1.

A
Z E
-
KORMÁNYZAT INTEROPER
ABILITÁSI KERETRENDS
ZERE
(
E
-
G
OVERNMENT
I
NTEROPERABILITY
F
RAMEWORK


E
-
GIF)

................................
................................
................................
................................
......

14

3.1.1. Az e
-
GIF
-
ben rögzített alapelvek

................................
................................
................................
.......

14

3.1.2. Az e
-
GIF logikai felépítése

................................
................................
................................
................

15

3.1.3. A keretrendszer fejlesztése és üzemeltetése

................................
................................
.......................

18

3.1.4. Az e
-
GIF
-
hez kapcsolódó szabványtárak, katalógusok és kézikönyvek bemutatása

..........................

18

3.1.4.1. Az e
-
kormányzat metaadat szabványa (e
-
Government Metadata Standard
-

e
-
GMS):

................................

18

3.1.4.2. Műszaki szabvány katalógus (Technical Standards Catalogue


e
-
TSC)

................................
....................

22

Összeköthetőség (Interconnection)

................................
................................
................................
.....................

22

Adatintegráció (Data integration)

................................
................................
................................
........................

24

Tartalommenedzsment

................................
................................
................................
................................
........

24

Az e
-
szolgáltatásokhoz
való hozzáférés

................................
................................
................................
..............

24

3.1.4.3. Integrált közszolgáltatási szótár (Integrated Public Service Vocabulary


IPSV)

................................
.......

26

3.1.4.4. A kormányzat adatszabvány katalógusa

................................
................................
................................
......

27

3.1.4.5. Az XML sémák készítőinek kézikönyve

................................
................................
................................
.....

27

3.1.4.6. Az e
-
kormányzat biztonsági keretrendszere

................................
................................
................................

27

3.2.

A

KÖZSZFÉRA GAZDÁLKODÁ
SÁT TÁMOGATÓ KERETRE
NDSZEREK
,

ÚTMUTATÓK
,

TOOLKITEK

....................

30

3.2.1. OGC Gateway Process

................................
................................
................................
......................

30

3.
2.2. PRINCE2

................................
................................
................................
................................
...........

32

3.2.3. Az OGC projektmenedzsment keretrendszerei és toolkitjei

................................
...............................

32

3.3.

A

T
ECHNIKA
F
EJLŐDÉSÉHEZ
I
GAZODVA
Á
TFORMÁLÓDÓ
K
ORMÁNY
S
TRATÉGIÁHOZ KAPCSOLÓ

KERETRENDSZEREK
,

ÚTMUTATÁSOK

................................
................................
................................
.................

33

4. MAGYAR VONATKOZÁS
Ú MEGÁLLAPÍTÁSOK


JAVASLATOK

................................
..................

36

MELLÉKLETEK

................................
................................
................................
................................
...............

38

1. MELLÉKLET

................................
................................
................................
................................
.................

39

METAADAT SZABVÁNYOK
-

E
-
GMS

................................
................................
................................
..............

39

1.1.

A
CCESSIBILITY


H
OZZÁFÉRHETŐSÉG

................................
................................
................................
.......

40

1.2

A
DDRESSEE


C
ÍMZETT

................................
................................
................................
...............................

42

2.3

A
GGREGATION
-

A
GGREGÁCIÓ

................................
................................
................................
....................

43

1.4

A
UDIENCE
-

K
ÖZÖNSÉG

................................
................................
................................
..............................

44

1.5

C
ONTRIBUTOR
-

K
ÖZREMŰKÖDŐ

................................
................................
................................
................

45

1.6

C
OVERAGE

-

L
EFEDÉS

................................
................................
................................
................................
.

46

1.7

C
REATOR
-

L
ÉTREHOZÓ

................................
................................
................................
..............................

49

1.8

D
ATE
-

D
ÁTUM

................................
................................
................................
................................
............

51

1.9

D
ESCRIPTION


L
EÍRÁS

................................
................................
................................
...............................

53

1.10

D
IGITAL SIGNATURE


E
LEKTRONIKUS ALÁÍRÁS

................................
................................
.......................

54

1.11

D
ISPOSAL


E
LRENDEZÉS
,

ELINTÉZÉS

................................
................................
................................
.......

55

1.12

F
ORMAT


F
ORMÁTUM

................................
................................
................................
..............................

57

1.13

I
DENTIFIER
-

A
ZONOSÍTÓ
................................
................................
................................
...........................

58

1.14

L
ANGUAGE


N
YELV

................................
................................
................................
................................
.

60

1.15

L
OCATION


H
ELY

................................
................................
................................
................................
.....

61

1.16

M
ANDATE


J
OGI HÁTTÉR

................................
................................
................................
.........................

62

1.17

P
RESERVATION
-

M
EGŐRZÉS

................................
................................
................................
.....................

63

1.18

P
UBLISHER


K
IADÓ

................................
................................
................................
................................
..

64


6

1.19

R
ELATION


K
APCSOLÓDÁSOK

................................
................................
................................
..................

65

1.20

R
IGHTS


(S
ZERZŐI
)

J
OGOK

................................
................................
................................
.......................

68

1.21

S
OURCE


F
ORRÁS

................................
................................
................................
................................
.....

70

1.22

S
TATUS


Á
LLAPOT

................................
................................
................................
................................
...

71

1.23

S
UBJECT


T
ÁRGY

................................
................................
................................
................................
.....

72

1.24

T
ITLE


C
ÍM

................................
................................
................................
................................
..............

75

1.25

T
YPE
-

T
ÍPUS

................................
................................
................................
................................
.............

77

2. MELLÉKLET

................................
................................
................................
................................
.................

78

AZ E
-
TSC TECHNIKAI SZABVÁ
NYAINAK ISMERTETÉSE

................................
................................
........

78

INTERKONNEKTIVITÁS

................................
................................
................................
..............................

79

1. tábla: Az interkonnektivitás specifikációi

................................
................................
................................

79

2. tábla: A Web service
-
ek specifikációi

................................
................................
................................
......

83

ADATINTEGRÁCIÓ

................................
................................
................................
................................
......

89

3. tábla: Az a
datintegráció specifikációi

................................
................................
................................
.....

89

TARTALOMMENEDZSMENT

................................
................................
................................
......................

91

4. tábla: A tartalommenedzsment metaadatok specifikációi

................................
................................
........

91

5. tábla: Az
azonosítók specifikációi

................................
................................
................................
...........

93

AZ

E
-
SZOLGÁLTATÁSOKHOZ

VALÓ

HOZZÁFÉRÉS

................................
................................
.............

96

6. tábla: A számítógépes munkaállomások specifikációja

................................
................................
...........

96

7. táb
la: A többi csatorna specifikációja

................................
................................
................................
.....

99

8. tábla: A mobil telefonok specifikációja

................................
................................
................................
.

100

9. tábla: Az Internet Protokolon lebonyolított konferenciák specifikációja*

................................
............

101

10. tábla: A VoIP rendszerek specifikációja

................................
................................
..............................

102

11/a. tábla: Az intelligens kártyák specifikációja


az adatok definiálása

................................
................

104

11/b tábla: Az intelligens kártyák

specifikációja


Alkalmazások, beleértve a multi
-
applikációkat is.

.....

106

11/c tábla: Az intelligens kártyák specifikációja
-

elektr
omos

................................
................................
..

109

11/d tábla: Specifications for smart cards


kommunikációs protokolok

................................
..................

110

11/e tábla: Az intelligens kártyák specifikációja
-

fizikai*

................................
................................
........

112

11/f tábla: Az intelligens kártyák specifikációja


biztonság

................................
................................
.....

114

11/g tábla: Az intelligens kár
tyák specifikációja


a terminálok infrastruktúrája

................................
....

116

12. tábla: A biometriai adatcserére vonatkozó speciális adatcsere

................................
..........................

118

13. tábla: Az intelligens utazással kapcsolatos tevékenységek specifikálása

................................
............

122

14. tábla: A hozzáférés és a használnatóság specifikálása

................................
................................
........

123

AZ

EGYES

SZAKRENDSZEREKRE

VONATKOZÓ

SPECIFIKÁCIÓK

................................
..................

124

15. tábla: A szakrendszerekre vonatkozó specifikációk


különféle tevékenységek

................................
...

124

16. tábla: A s
zakrendszerekre vonatkozó specifikációk
-

e
-
Learning

................................
........................

126

17. tábla: A szakrendszerekre vonatkozó specifikációk
-

e
-
egészségügy és

szociális gondoskodás

..........

128

18. tábla: A szakrendszerekre vonatkozó specifikációk


pénzügyek

................................
........................

129

19. tábla: A szakrendszerekre vonatkozó specifikációk


értékesítés, beszerzés, logisztika

......................

130

20. tábla: A szakrendszerekre vonatkozó specifikációk


folyamatleírások és web service
-
ek
..................

131

3. MELLÉKLET

................................
................................
................................
................................
...............

132

AZ IPSV HIERARCHIÁJA

................................
................................
................................
...............................

132

A
Z
IPSV

HIERARCHIÁJÁNAK ELSŐ

KÉT SZINTJE

................................
................................
..............................

133

A

„K
ORMÁNYZAT
,

POLITIKA
,

KÖZIGAZGATÁS


CÍMSZÓ RÉSZLETES ALÁ
BONTÁSA AZ
IPSV

HIERARCHIÁJÁBAN

................................
................................
................................
................................
................................
........

135

4. MELLÉKLET

................................
................................
................................
................................
...............

140

SZEMELVÉNYEK A KORMÁ
NY ADATSZABVÁNY KATA
LÓGUSÁBÓL

................................
.................

140

SZAKIRODALMI HIVATKO
ZÁS
................................
................................
................................
.................

147

RÖVIDÍTÉSGYŰJTEMÉNY

................................
................................
................................
..........................

149

FOGALOMT
ÁR

................................
................................
................................
................................
...............

150



7



8

1.
Bevezető

A tanulmány

a brit kormányzati keretrendszereket
a
2005 novemberében meghirdetett és
jelenleg is érvényben

lévő e
-
kormányzati stratégia,

„A technika

fejlődéséhez igazodva
átformálódó kormány”

(Transformational Government Enabled by Technology) stratégia
logikáját

követve szemlélteti
.
Egy rövid történeti ismertetőt

követően először az
intézmények
közötti kapcsolat gördülékenységét biztosítan
i hivatott interoperabilitási keretrendszert és az
általa rendszerbe foglalt szabvány
tárakat
, s
émákat és regisztereket mutatja

be.

Ezután rátér

az
intézmények

„termelő” tevékenységét támogató segédeszközök
bemutatás
ára. Ennek keretében ismerteti

a közszfé
ra intézményei beszerzéseinek
megszervezését, lebonyolítását, hatékonyságának elemzését segítő keretrendszereket és
toolkiteket, a fejlesztési feladatok megvalósítását, valamint eredményessége monitoringját
támogató projektmenedzsment
-
keretrendszereket.

K
ülön alfejezetben foglalkozik

az információs és kommunikációs technológia (IKT)
fejlődése révén napirendre kerülő, és szükségképpen végre is hajt
andó változások
levezényléséhez

szükséges segítséget kínáló keretrendszerek bemutatásával.

A tanulmány zárófeje
zetében magyar vonatkozású tanulságokat, javaslatokat fogalmaztunk
meg.

A mellékletekben a metaadat
-

és a technikai szabványok struktúráját bemutató, továbbá az
integrált közszolgáltatási szótár és a kormányzat adatszabványkatalógusa felépítését
szemléltet
ő táblázatok találhatók.





9

2. Történeti áttekintés

Az Egyesült Királyság e
-
közigazgatásának megvalósítása, a hagyományos kormányzati
tevékenység átalakítása különféle keretrendszerek
megalkotásával párhuzamosan

megy
végbe. Mindez az 1990
-
es évek első felében teret nyert, ún. British Enterprise szemléletre
vezethető vissza, miszerint Nagy
-
Britannia egy nagy cég, egy olyan vállalkozás, amely
harmadik évezredbeli jó szerepléséhez minden egyes dolgozójának, üzemegys
égének,
tulajdonosának hozzá kell járulnia. Az állam ebben az összefüggésben nem a tulajdonos,
hanem egy jól szervező menedzser szerepkörét tölti be, aki a cég bevételeit nem saját
luxusigényei kielégítésére, hanem termékfejlesztésre, a dolgozók továbbképz
ésére, a
legmodernebb technológia vívmányainak alkalmazására, a szervezési módszerek
tökéletesítésére, az üzemen belüli kooperáció fejlesztésére költi.

1999 márciusában került megvitatásra és elfogadásra a „A modernizálódó kormány”
(Modernising government
) című program, amely a modern PR
-
szemlélet jegyében
megfogalmazza, „hogy mi végett van a kormány. A kormány nem azokért van, akik a
kormányban dolgoznak, hanem a népért; az emberekért mint fogyasztókért és az emberekért
mint polgárokért. Ez nem azt jelent
i, hogy a közalkalmazottak ne lennének fontosak. ...
Minden szinten és szegmensben javítani kell a közalkalmazottak nyújtotta szolgáltatások
színvonalán, a minisztériumokban, a helyi önkormányzatoknál, az iskolákban, a kórházakban,
az orvosi rendelőkben, a

rendőrségen, a munkaügyi központokban. Szolgáltatásaink javítása
érdekében össze kell fognunk. ... Integrált kormányra van szükség. ... A közhivatalokban a
legjobb, a legmodernebb technikát kell alkalmazni, lehetővé kell tenni, hogy a magánszektor
mindent

egy helyről tudjon elintézni (one stop shops), egy közhivatalnokkal való
kapcsolatfelvétel révén bármelyik hivatallal fel lehessen venni a kapcsolatot. ”
1


2.1. Az interoperabilitási keretrendszer
bevezetésének rövid
története

2000 márciusában a miniszter
elnök bejelentette, hogy 2005
-
ig az Egyesült Királyság
adminisztrációja képes lesz arra, hogy minden közszolgáltatást elektronikus formában
nyújtson. E cél eléréséhez vezető stratégiát („e
-
Kormányzat: az információs kor igényeit
kielégítő közszolgáltatások

kifejlesztésére irányuló stratégia”
-

e
-
Government: a strategic
framework for public services in the Information Age
2
) 2000 áprilisában hozták
nyilvánosságra.

Az első

e
-
kormányzati keretrendszer (e
-
Government Interoperability Framework
-


e
-
GIF
)

is az e
-
kormányzat stratégia érvénybe lépésével egy időben, 2000 áprilisában került
vitaanyagként meghirdetésre, majd első változata
2000 októberében lép életbe
. Mivel
érvénybe lépése előtt egy hónappal, 2000 szeptemberében jelenteti meg a kormány a 21.
századi e
-
kormányzati szol
gáltatásokról alkotott vízióját


címmel, ugyanekkor hirdetik meg a

UK online

3

kezdeményezést, az e
-
GIF megjelenése tekinthető az első lépésnek a
kormányzati szolgáltatások teljes körű online elérhetőségére irányuló folyamat útján.




1


Részlet Jack Cunningham, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter előszavából

2


http://archive.cabinetoffice.gov.uk/e
-
envoy/resources
-
pdfs/$file/Strategy.pd
f

3


http://archive.cabinetoffice.gov.uk/e
-
envoy/briefings
-
top/$file/onlinecampaign.htm


10

A köve
tkező fontos lépésre sem kellett sokat várni. Az e
-
GIF
-
ben szorgalmazott web alapú
szolgáltatási rendszer „ügyfélszolgálati irodája”, a kormányzati portál (
www.ukonline.gov.uk
)
2000 decemberében indult be.

Az ún.

egyablakos ügyintézés „kapuja”, a Government Gateway (
www.gateway.gov.uk
)
2001 februárjában nyílt meg. Ezen a site
-
on kell akkreditáltatniuk magukat azoknak, akik
valamilyen e
-
kormányzati szolgáltatást kívánnak ig
énybe venni, továbbá ez az a hely,
ahonnan mindazok, akik már regisztráltak, bármely állami intézményt elérhetik.

Mindezekből kitűnik, hogy az e
-
GIF, szemben más országok interoperabilitási
keretrendszereivel, nem már meglévő folyamatokat kívánt közös med
erbe terelve szabályozni,
hanem a folyamatokat a kialakulásuktól fogva szabályozza.
Az angolok már az e
-
kormányzat
víziójának megalkotásakor gondoltak arra, hogy ennek a gépezetnek összehangoltan kell
majd működnie
, s ez óriási előny a többi országhoz képe
st. Itt az IKT cégeknek nem állt
módjukban, hogy az egyes intézményeknek különféle csoda
-
megoldásokat ajánljanak,
amelyeket egy
-
két év múlva majd másik, még csodálatosabbra, kell cserélni az
interoperablitiás iránti igény felmerültével. Itt csak olyan bere
ndezéseket, megoldásokat
vásárolhatnak meg az állami szervek, amelyek e
-
GIF kompatibilisek, s csak azoktól a
szállítóktól, akik kvalifikálták magukat a központilag meghirdetett e
-
közbeszerzési eljárások
során, és legfeljebb csak annyiért, amennyiért a kval
ifikált szállítók az ugyancsak központilag
megtartott árlejtéses aukciók során vállalták az adott termék, vagy szolgáltatás értékesítését.

Annak érdekében, hogy a kormányzati szervek és a felhasználói/szállítói oldal minél jobban
el tudjon igazodni az XML
sémák rejtelmeiben, meghirdették a
UK GovTalk

kezdeményezést, és létrehoztak egy referencia portált, a
www.govtalk.gov.uk

-
t. A UK
GovTalk ugyan csak az XML
-
ek használatáról szól, a portálja az e
-
GIF egészének „otthona”
lett. Innen lehet letölteni a mindenkor érvényes legfrissebb változatát, itt találhatók meg a
szabványgyűjtemények, itt bocsátják vitára a következő változat
okat, innen lehet megkeresni
az egyes szabványok specifikációit, s a legfontosabb szabványügyi hivatalokhoz is el lehet
jutni az itt található linkek segítségével.

Fontos lépés volt az e
-
GIF történetében, amikor


2002 februárjában


már a kormányzat
hatás
körén kívül eső, de a kormányzatnak is szolgáltató, intézmények, az önkormányzatok
ingatlan
-
nyilvántartó hivatalai (CECI) számára is kötelezővé tették használatát. Ekkor jelent
meg az ePIMS (Electronic Property Information Mapping System), az önkormányzato
k
ingatlan
-
nyilvántartásában használandó XML specifikációk gyűjteménye.

Bár már az e
-
GIF első változata is tartalmazta azokat a fejezeteket, amelyek a jelenleg
érvényben lévő 6. változat, kezdetben az intézmények rendszereinek fizikai összekötésén,
együttd
olgozásán, tehát az interkonnektivitáson volt a hangsúly. Az ún. egyablakos
ügyintézés fizikai megvalósítása volt az elsődleges cél.

Az adatkompatibilitás kérdése 2002 áprilisát, az
„Adatvédelem és adatmegosztás: A
közszolgáltatások előrehaladása”

(“
Privacy and data
-
sharing: The way forward for public
services
”) című program megjelenésétől került előtérbe.

Az e
-
GIF
-
re a folyamatos bővülés jellemző. Az e
-
kormányzás terén használatos technikák
fejlő
désével bővül a keretrendszer által lefedett területek köre is. Így kerültek be menetközben
a különféle intelligens kártyákkal kapcsolatos szabványok, majd legutóbb a mobil
kommunikáció szabályozása.


11

2004. május 10
-
én jelentette be az Office of the e
-
Envoy

szóvivője, hogy a Nemzeti
Informatikai Központ (National Computing Centre


NCC) és az IT Training Intézet (Institute
of IT Training) 2004 őszén felállítja az e
-
GIF Akkreditációs Hatóságot (e
-
GIF Accreditation
Authority). Ennek az lesz a feladata, hogy a
közszféra számára e
-
GIF kompatibilis
rendszereket kiépítő és üzemeltető szakemberek, vállalatok számára tanúsítványt adjon ki e
tevékenység elvégzéséhez szükséges szakértelmükről. A közintézményeknek pedig előírják,
hogy legkésőbb három éven belül kizáróla
g olyan IT szakembereket foglalkoztassanak, akik
rendelkeznek ilyen hatósági bizonyítvánnyal.

2.2
. Rövid ismertető az e
-
közigazgatás irányítása
intézményrendszeréről

Az Egyesült Királyságban a kormányzat reformját, modernizációját és az e
-
közigazgatás
kié
pítését integráns folyamatnak tekintik
, s az ezzel kapcsolatos stratégia megalkotásáért,
megvalósítása levezényléséért a politikai felelősség a
Kabinetiroda (Cabinet Office

-

www.cabinetoffice.gov.uk
) hatáskö
rébe tartozik.
4

Ez a szerv felelős annak biztosításáért, hogy
az államigazgatás intézményei évről évre kevesebb pénzt felhasználva magasabb színvonalú
szolgáltatásokat nyújtsanak, s ezt az e
-
kormányzati megoldások minél szélesebb körben
történő elterjeszté
se révén tegyék.

A Miniszterelnöki Hivatallal és a Kincstárral egyetemben a miniszterelnök közvetlen
irányítása alatt működő Kabinetiroda, központi szerepet játszik a brit közigazgatásban. A
minisztériumok és más országos hatáskörű szervek stratégia alkotá
sának, és a
közszolgáltatások nyújtásának magas színvonalát biztosító tevékenységei sorából ezúttal csak
a vizsgálatunk szempontjából releváns területet, az e
-
közigazgatás kiépítésének és
zökkenőmentes üzemeltetésének,
és
az ebből következő átalakulások le
vezénylésével
kapcsolatos tevékenységének bemutatására szorítkozunk.

A Kabinetirodán belül az
Átalakuló Kormány Csoport (Transformational Government
Group

-

www.cabinetoffice.gov.uk/government
_it
) feladata a kormányzat IT stratégiájának
kialakítása, az IKT térnyerése révén megvalósítható átalakulás levezénylése, a fejlesztések
megvalósításának és a szolgáltatások nyújtásának összehangolása. Ugyancsak a Csoport
kompetenciájába tartozik az e
-
közi
gazgatás infrastruktúrájának kialakítása, továbbfejlesztése
és üzemeltetése. A
c
soport üzemelteti és fejleszti többek között a kormányzati portált
(
www.directgov.gov.uk
) és az ügyfelek biztonságos azonosítását vé
gző Ügyfélkaput
(Government Gateway
-

www.gateway.gov.uk
)

és a közszféra központi, regionális és helyi
illetékességű szervei zökkenőmentes együttműködését, együtt dolgozását segíteni hivatott
portált (
www.govtalk.gov.uk
)

A csoport kiemelt feladata a központi
, regionális

és a helyi intézmények támogatása az IKT
kormányzaton belüli alkalmazása és az e
-
közigazgatási szolgáltatások nyújtása terén. Ezt a



4


Korábban az e
-
kormányzati szolgáltatások kiépítéséért, a

kormány e
-
programja megvalósításáért az 1999
szeptemberében felállított
e
-
Kormánybiztosi Hivatal (The Office of the e
-
Envoy)

felelt. Mivel a rábízott
feladatot teljesítette, 2004. szeptemberében megszüntették. Az általa felállított rendszer üzemeltetése a
Kabinetir
oda e
-
Kormányzat Egységének

(Cabinet Office e
-
Government Unit
-

eGU) feladata lett.
„A
technika

fejlődéséhez igazodva átformálódó kormány”

(Transformational Government Enabled by
Technology)
stratégiájának 2005. novemberi meghirdetését követően az eGU
-
ból
jött létre az Átalakuló
Kormány Csoport (Transformational Government Group).


12

feladatot különféle irány
mutatások megfogalmazásával, keretrendszerek, szabványok, sémák,
felhasználói kézikönyvek, ún. toolkitek megalkotásával és hozzáférhetővé tételével teljesíti.

A csoport vezetője
a kormány főinformatikusa (Chief Information Officer


CIO),

akinek munkáját
különféle bizottságok, tanácsok segítik. Közülük az egyik legfontosabb
grémium
a minisztériumok és más központi és helyi közigazgatási intézmények vezető
informatikusaiból 2005 novemberében létrehozott 30 tagú
Vezető Informatikusok Tanácsa
(CIO Council)
.

A

CIO és hivatala munkáját támogató testületek hierarchiáját a következő
ábra szemlélteti:




A szektor

specifikus e
-
kormányzati rendszerek üzemeltetése és a velük kapcsolatos
projektek menedzselése a szaktárcák, és ügynökségeik hatáskörébe tartozik.

A köz
szféra gazdálkodását egy, a Kincstár égisze alatt működő intézmény, a
Kormány
Gazdálkodási Hivatala (Office of the Government Commerce


OGC)

támogatja. Az OGC
legfőbb feladata annak elősegítése, hogy az állam értéket kapjon a pénzéért (value for
money), v
agyis a közpénzt minden központi, regionális és helyi intézmény a lehető legjobb
hatásfokkal használja fel. Ennek érdekében az OGC igen változatos formában segíti az
intézmények beszerzési tevékenységét, továbbá projekt
-

és programmenedzsmentjüket. Az
álta
la kidolgozott, és honlapján (
www.ogc.gov.uk
) elérhető ún. Gateway módszer
alkalmazásával minden intézmény könnyűszerrel elkészítheti a saját körülményei, adottságai
figyelembevételével testre szabott projekt
-

és/vagy
programmenedzsment eljárását.


13

Maga az OSG is a Gateway eljárást alkalmazza másik fontos feladata, a kiemelt állami
beruházások ellenőrzése, monitoringja során.

A közpénzek felhasználását, s ennek kapcsán az e
-
kormányzattal kapcsolatok kiadások
megalapozo
ttságát is, két szervezet, a Parlament alá rendelt
Nemzeti Számvevőszék (National
Audit Office


NAO)

és az Alsóház (House of Commons)
Nemzeti Számlák Bizottsága
(Public Accounts Commettee


PAC)

ellenőrzi.


Az adatvédelem és az információs szabadságról sz
óló törvény betartásának figyelemmel
kísérése a Parlamentnek közvetlenül jelentő
információs kormánybiztos (Information
Commissioner)

feladata.

Az
önkormányzatok e
-
kormányzati tevékenységét a 2006 májusában felállított
Közösségek
és Önkormányzatok Miniszté
riuma (Department for Communities and Local Government


DCLG)

koordinálja.

Az önkormányzatok e
-
kormányzati projektjeinek tervezését és megvalósítását, az
önkormányzatok együttműködését, különféle közös infrastruktúra projektjeiket egy fejlesztési
ügynöksé
g, az
IDeA

(Improvement and Development Agency) támogatja. Ugyancsak az
IDeA hozta létre, és működteti az önkormányzatok közbeszerzési rendszerét, az IDeA
Piacteret (IDeA Marketplace).





14

3. A keretrendszerek és a hozzájuk kapcsolódó
szabványtárak bemutat
ása

3
.
1.

Az e
-
kormányzat interoperabilitási keretrendszere (e
-
Government Interoperability Framework


e
-
GIF)

3.
1
.
1
. Az e
-
GIF
-
ben rögzített alapelvek

Az e
-
GIF
-
ben megfogalmazott
alapelvek

(key policies) a következők:




Az internetbe való beágyazódás elve

(Alignment with the Internet)


az állami szektor
informatikai rendszereinek az internet és a World Wide Web által elfogadott
specifikációkon kell alapulniuk.



Az XML elfogadásának elve
(Adoption of XML)


az állami szektor intézményeinek
az XML
-
t kell elf
ogadniuk, mint elsődleges szabványt az adatintegráció és az
adatmenedzsment vonatkozásában.



A böngésző kulcsinterfészként történő elfogadásának elve

(Adoption of the browser as
the key interface)


az állami szektor intézményeinek elérhetőeknek kell lenniü
k a
böngésző alapú technológiával. Más interfészek használata is megengedett, de csak a
böngésző kiegészítéseként.



Metaadatok hozzárendelésének elve
(Addition of metadata)


a kormányzati
információs forrásokhoz metaadatbázisokat kell rendelni.



Az e
-
GMS ki
fejlesztésének és elfogadásának elve

(Development and adoption of the e
-
GMS)


a Dublin Core modellen (ISO 15836) alapuló metaadat szabványok alapján
kell felépíteni a rendszert



A GCL kifejlesztésének és karbantartásának elve

(Development and maintenance of
the GLC)


az állami szektor szerveit különféle szempontok szerint kategorizálják, s
ettől függ, melyik szervre milyen szabályok vonatkoznak



Az e
-
GIF
-
hez való csatlakozás kötelezővé tételének elve (Adherence to the e
-
GIF is

mandated)



Az állami szektor intézményeinek kötelező az e
-
GIF architektúrában
foglaltak elfogadása, alkalmazása.



A kormányzati szervek és a nekik szolgáltatást nyújtók interfészei e
-
GIF
konformitásának elve


Az e
-
kormányzati szolgáltatásokban közreműköd
ő, és/vagy a
kormányzatnak szolgáltató magáncégeknek a kormányzati szférával kapcsolatot
létesítő interfészeiknek is meg kell felelniük az e
-
GIF szabványainak. A magáncégek
egymás közötti, illetve a civil szféra kapcsolatai nem tartoznak az e
-
GIF hatásköré
be.




15

Az e
-
GIF
-
ben rögzített szabályok megalkotása során a következő
irányelveket

tartották
szem előtt:




Interoperabilitás

(Interoperability)


Csak olyan szabályokat alkottak, amelyek a
rendszerek összeköthetőségét (interconnectivity), az adatok integráci
óját, az e
-
szolgáltatásokhoz való hozzáférést és a metaadatok menedzsmentjét szolgálják.



Piaci támogatás

(Market support)


Annak érdekében, hogy leszorítsák az állami
informatikai rendszerekre fordított kiadások összegét, kizárólag olyan megoldásokat
spec
ifikáltak, amelyek széleskörű piaci támogatást élveznek.



Mérhetőség, skálázhatóság (Scalability)


Olyan specifikációkat adnak meg, amelyek
bevezetése mérhető eredménnyel jár. Pl. kimutatható, hogyan változik a
bevezetésüktől az adatforgalom, a tranzakciók

száma, a kiszolgált ügyfelek száma stb.



Nyitottság (Openness)


A specifikációk dokumentáltak, s bárki számára
hozzáférhetőek.



Nemzetközi szabványok (International Standards)


Az előírásra kerülő szabványok
kiválasztása során az elfogadottság széleskörűs
ége a rendező elv. A nemzetközi
szabványok prioritást élveznek az EU szabványokkal szemben, de az EU szabványok
előnyben részesülnek a brit szabványokkal szemben.

3.
1.2.

Az e
-
GIF logikai felépítése

Az e
-
GIF, mint a nevéből is következik (e
-
Government Inter
operability Framework) „csak”
egy keret, amelyben meghatározzák a kormányzati szervek interoperábilis működése
biztosításához szükséges irányelveket, a rendszer fejlődéséhez szükséges kritériumokat, az
interoperabilitás szegmenseit, valamint az interoperab
ilitásnak a többi e
-
kormányzati
kezdeményezéshez fűződő kapcsolatrendszerét. Külön fejezetek foglalkoznak azzal, hogy a
kormányszervek kitől, milyen segítséget kaphatnak az implementáláshoz, milyen műszaki
-

és
változásmenedzsment folyamatokat kell végrehaj
taniuk, továbbá, hogyan bizonyosodhatnak
meg arról, hogy rendszerük megfelel
-
e az előírt követelményeknek.

A kormányzat harmonikus működéséhez szükséges technikai és szemantikai feltételeket
külön füzetekben, regiszterekben teszik közzé.

Az e
-
GIF architek
túráját a következő ábra szemlélteti:





16


ahol:
e
-
GMS = e
-
Government Metadata Standard (Az e
-
kormányzat metaadat szabványa)

GCL = Government Category List (A kormányzati kategórialista)

Government Data Standards Catalogue (A krományzat adatszabvány kata
lógusa)

XML schemas (XML sémák)

Technical Standards Catalogue (ez korábban az e
-
GIF második kötetét képezte,


Ebből tudhatjuk meg, milyen műszaki szab
-


ványoknak kell megfelelniük a kormányzati


szervek rendszereinek)


Az e
-
GIF a kormányzati intézmények egymás közötti és a „külvilággal” fennálló
kapcsolatait szabályozza. Az egymás közötti kapcsolatokon kívül kiterjed




a brit kormányszervek és az állampolgárok,



a brit kormányszervek és a közvetítők (intermediaries),



a br
it kormányszervek és a hazai és külföldi üzleti világ képviselői,



a brit kormányszervek és a különféle szervezetek valamint



a brit kormányszervek és más országok kormányszervei, illetve az EU
intézményeiközötti kapcsolatokra.


Tudomásul veszik, hogy az e
-
G
IF
-
nek való megfelelőség nem kényszeríthető rá az
állampolgárokra, az üzleti élet képviselőire és a külföldi intézményekre, ezt nem is áll
szándékukban forszírozni. Az Egyesült Királyság kormánya csak azt szeretné a világ
tudomására hozni, hogy ők milyen i
nterfészeket használnak, s a velük kapcsolatba lépőknek
ehhez célszerű alkalmazkodni.


„A brit kormányszervek” fogalma a minisztériumokat, azok ügynökségeit, más országos
hatáskörű szerveket és azok intézményeit, az önkormányzatokat, ezekhez kapcsolódó
önk
éntesekből álló szervezeteket, az állami vállalatokat, a közegészségügyi intézményeket és
az oktatási intézményeket foglalja magában.

Az e
-
GIF minden kormányszerv számára kötelező.

Az újonnan alakuló szervezeteknek is
azonnal alkalmazniuk kell, mert csak
így biztosítható a UK online, a Government Gateway és
még számos egyéb szolgáltatórendszer zavartalan működése.

A rendszeren kívül álló természetes és jogi személyek számára nem kötelező az e
-
GIF
-
hez
való alkalmazkodás, de erősen ajánlott, mert csak e
-
GIF
kompatíbilis eszközökkel és

17

alkalmazásokkal lehetnek képesek igénybe venni az e
-
kormányzat szolgáltatásait, csak
ilyenek birtokában indulhatnak e
-
közbeszerzési pályázatokon, csak ezekhez alkalmazkodva
vállalkozhatnak PPP konstrukciók keretében a kormányzat

bármely szervével való
együttműködésre.

Az e
-
GIF nem standardizálja az információknak a humán interfészeken való megjelenését.
Ezeket különféle felhasználói csatornák (pl. internet, nyilvános internethozzáférési helyek
(public kiosks), digitális TV, mobil
telefonok stb.) biztosítják.
Az e
-
GIF csak az adatok és
információk eljuttatásának formáját, útját és nem a megjeleníttésük formáját standardizálja.

Ismételten

hangsúlyozzuk, az e
-
GIF egy keret, amely a rendszer leírását tartalmazza, a
részletes szabályozá
s külön


kézzel fogható és virtuális formában egyaránt elérhető
-
füzetekben található. Ezek hozzáférése a következő:

Az e
-
kormányzat metaadat szabványa (e
-
Government Metadata Standard
-

e
-
GMS):

http://www.govtalk.gov.uk/schemasstandards/metadata_document.asp?docnum=1017


http://www.govtalk.gov.uk/documents/eGMS%20version%203_1.doc


Műszaki szabvány katalógus (Technical Standards Catalogue


e
-
TSC)

http://www.govtalk.gov.uk/schemasstandards/egif_document.asp?docnum=957


http://www.govtalk.gov.uk/documents/TSCv6.2_2005_7_14_final.pdf


Integrált közszolgáltatási szótár (Integrated Public Service Vocabulary


IPSV)

Korábban: kormányzati kategórialista (Government Category List


GCL
):

http://www.govtalk.gov.uk/schemasstandards/gcl.asp


http://www.
esd.org.uk/standards/ipsv/


A kormány adatszabvány katalógusa (Government Data Standards Catalogue


GDSC):

http://www.govtalk.gov.uk/schemasstandards/datastandards.asp


http://www.govtalk.gov.uk/gdsc/html/frames/default.htm


A használandó XML sémák (XML schemas)

http://www.govtalk.gov.uk/s
chemasstandards/xmlschema.asp


Útmutató az XML sémák készítéséhez (e
-
Government Schema Guidelines for XML)

http://www.govtalk.gov.uk/schemasstandards/develope
rguide_document.asp?docnum=946


http://www.govtalk.gov.uk/documents/schema
-
guidelines
-
3_1(1).doc




18

3.1.3.

A
k
eretrendszer
fejlesztése és üzemeltetése


A keretrendszer kidolgo
zásáért, folyamatos karbantartásáért, supportjáért,
kommunikációjáért a Kabinetirodán belül működő Átalakuló Kormány Csoport
(Transformational Government Group) felelős.
A keretrendszerek és különféle sémák
közzététele, alakítása, használatuk támogatása az

általuk üzemeltetett
http://www.govtalk.gov.uk

honlapon történik.

Eredetileg ez a tevékenység az e
-
Kormányzati Kormánybiztosság (Office of the e
-
Envoy)
feladata volt, majd annak megszűntével a Kabinetiroda e
-
Korm
ányzati Részlege (e
-
Government Unit), s a 2007. évi átszervezést követően az Átalakuló Kormány Csoport
hatáskörébe került.

Munkájuk
oroszlánrészét

az e
-
kormányzat stratégia megvalósulásához szükséges
interoperabilitáshoz nélkülözhetetlen XML sémák „gyártása” és menedzselése képezi. A
sémák nagy

részét a
z irodán

belül az erre a célra felállított szakértőcsoport (Government
Schemas Group) készíti, de
számottevő ama sémák aránya is, amelyek a GovTalk honlapjára
http://www.govtalk.gov.uk/schemasstandards/agreedschema.asp

„lakossági bejelentés”
formájában érkeznek.

Minden egyes s
émajavaslatot a GovTalk külön erre a célra fenntartott
szájt
ján a
h
ttp://www.govtalk.gov.uk/schemasstandards/agreedschema.asp

-
on
vitára bocsátanak. Az
„amatőr” sémakészítők munkáj
át különféle segédletekkel is ösztönzik, amelyek a
http://www.govtalk.gov.uk/schemasstandards/eservices.asp

site
-
on találhatóak. A GovTalk

honlapjáról egyébként közvetlenül el lehet j
utni a két legnagyobb nemzetközi
szabványgazdához, a W3C
-
hez és az OASIS
-
hoz is.

3.1.4.

Az e
-
GIF
-
hez kapcsolódó szabványtárak
,

katalógusok
és
kézikönyvek
bemutatása

3.1.4.
1. Az e
-
kormányzat metaadat szabványa (e
-
Government
Metadata Standard
-

e
-
GMS):

A
br
it kormányzat metaadat szabványa
a Dublin Core
-
on, illetve törvényesített változatán
az ISO 15836
-
on alapul, csupán néhány országspecifikus kiegészítést tartalmaz, s ami új
benne, az a megfogalmazása, a felhasználóbarát tálalása.

Az e
-
GMS lényegében egy jó
l
strukturált füzet, amely három részből áll. Az első részében, amely a Bevezető címet viseli,
fontos felhasználói információkat találhatunk. A második, legvaskosabb, rész abc sorrendben
tartalmazza, hogy az egyes témakörökhöz milyen metaadat
-
szabványokat
rendelnek. A
harmadik része egy függelék, amelyben hasznos linkeket találhatunk.

Az első rész

1. pontjában táblázatos formában láthatjuk, hogy mi változott az előző kiadás
óta. Egy másik táblázat arról tájékoztat, milyen változások várhatók a közeljövőben.

(Jelenleg
a 2006. augusztus 19
-
én lezárt 3.1
-
es verzió található a honlapon.)


19

A 2. pontban
nem IKT szakemberek számára is érthető módon

definiálják a metaadat
fogalmát. A 3. pont a metaadatbázisoknak a közszféra interoperabilitása biztosításában
játszott
szerepét taglalja.

A 4. fejezet
„Az e
-
GMS a gyakorlatban”

címet viseli. Ebből megtudhatjuk, hogy az e
-
GMS
egy olyan, minden részletre kiterjedő szabványgyűjtemény, amilyenre tulajdonképpen
senkinek sincs szüksége, ugyanis ez az Egyesült Királyság közszfér
ája intézményei
összessége
által használandó metaadat szabványokat tartalmazza. A kiadvány készítői azt
javasolják, hogy az egyes intézmények illetékes szakemberei az adott intézmény
vonatkozásában releváns specifikációk kigyűjtésével készítsenek maguknak „saját e
-
GMS”
-
t,
amelybe a
„nagy e
-
GMS”
-
ből kiválogatják a rájuk vonatkozó tételeket, s azokhoz még a helyi
specialitásokat is hozzáírhatják. Ehhez a munkához segítséget kaphatnak
http://www.govtalk.gov.uk/

szájt
on.

Az 5. fejezet az e
-
GMS
fejlődéstörténetét írja le röviden. Eszerint az első verziója nem volt
más, mint a DC
-
k (Dublin Core) rendszerbe foglalása. Miután a DC nemzetközi szabványként
is elismerést nyert, már ez a szabvány, az
ISO 15836

lett az e
-
GMS alapja. Ahol csak
lehetséges

a mindenkori e
-
GMS a DC logikáját követi, azokat a meghatározásokat és
megjegyzéseket tartalmazza, amelyek abban szerepelnek. Azokban az esetekben, amelyekben
az idő már túlhaladta a DC
-
t, új elemeket vezetnek be.

Az új elemek bevezetésének szabályait, a
z ő megfogalmazásukban, a karbantartás
szabályait, a 6. fejezet tartalmazza. Mivel ezen a területen igen gyors a műszaki fejlődés,
óhatatlan, hogy a szabványokat is hozzáigazítsák az újdonságokhoz. Az e
-
GMS karbantartása
során a következő elveket követik:



A rendszerhez csak hozzáadni szabad, elvenni belőle nem. Tehát az e
-
GMS
-
be
egyszer bekerült szabványok benn is maradnak. Ha valamilyen okból mégis ki kell
venni egy
-
egy elemet, arról jó előre figyelmeztetik a felhasználókat.



Nem szabad átnevezni, újra defi
niálni az e
-
GMS
-
be egyszer bekerült elemeket.



Nem szabad olyan új elemekkel bővíteni az e
-
GMS
-
t, amelyek már meglévő elemek
értékeit tartalmazzák


A 7. fejezet a második részben található táblázatok értelmezéséhez ad támpontot, ahol is
témakörönként, eleme
nként csoportosítva szerepelnek a metaadatbázishoz szükséges
információk. Az egyes elemek, a könnyebb kereshetőség érdekében abc sorrendbe rendezve
találhatóak meg itt. Minden egyes elem vonatkozásában a következő információk szerepelnek
a táblázatokban:




Definíció (Definition)


az elem hivatalos forrásból, az esetek zömében a DC
-
ből,
illetve az ISO 15836
-
ból, néha máshonnan vett formális meghatározása.



Kötelezettség (Obligation)


minden elemhez tartozik bizonyos kötelezettségi szint.
Tehát a következő né
gy szint közül valamelyikbe besorolható:

o


Kötelező


ha egy elem ezt a besorolást kapja, mindenképpen kell értéket
tartalmaznia

o

Ha alkalmazható, kötelező


ennél az elemnél akkor kell értéket feltüntetni, ha
az adott intézmény esetében értelmezhető a fogal
om

o

Ajánlott


itt csak akkor szerepel
érték, ha az illető
adat, vagy információ
elérhető, illetve


értelemszerűen


ha az adott intézmény esetében releváns


20

o

Opcionális


ha az intézménynél rendelkezésre áll
az
adat, vagy információ
akkor ajánlott azt beírn
i, de nem feltétlenül szükséges




Cél (Purpose)


ebben a rubrikában meg kell határozni, hogy mi az adott elem célja,
milyen háttérinformációk vonatkoznak rá, és


ha re
leváns


különböző aggregációs
szinteken hogyan kell értelmezni ezeket.



Megjegyzések (No
tes)


Itt az adott elem értelmezésére vonatkozólag szerepelhetnek
hasznos információk



Nem összetévesztendő … (Not to be confused with)


Ha esetleg hasonlít az elem egy
másik elemhez, itt kell tisztázni, hogy ez pontosan micsoda is (Megjegyzés: ez is az
a
ngol rendszer felhasználóbarát mivoltára utal! Akárcsak a további rubrikák
legtöbbje.)



Finomítások (Refinements)


Ide akkor kell írni valamit, ha az adott elem
meghatározása pontosítást igényel.



Példák (Examples)


A könnyebb érthetőség kedvéért példákat
is tartalmazhat a séma.
Ezek lehetnek elképzelt, fiktív esetek, amelyek beírása kizárólag azt a célt szolgálja,
hogy a felhasználók jobban megértsék miről is van szó.



HTML syntax


Azt mutatja be, hogy a metaadatok miként jelennek meg egy HTML
fejlécében.
A sytaxokról, beleértve az XML
-
eket és az RDF
-
eket a DC honlapján
megtalálható felhasználói kézikönyvben (Usage Guide) olvashatunk. Azokban az
esetekben, ahol szükséges, ebből a kézikönyvből veszik a példákat is.



Milyen rendszerben történik a kódolás (enc
oding schemes include)


Itt azt tüntetik
fel, hogy az adott elem értékeit, melyik rendszer előírásai szerint kell értelmezni. Ez az
esetek többségében a GDSC, vagyis a kormány adatszabvány katalógusa (Government
Data Standards Catalogue), de akár ez, akár

más, a rubrikában megadják a site URL
-
jét is, tehát rá lehet kattintani, és pontosan megnézni, miről is van szó.



Megfeleltetés (Mapping)


Itt megadják azt, hogy más metaadat rendszerekben mi
felel meg az adott elemnek. Az összehasonlításhoz használt ren
dszerek a következők:

o

DC (ISO 15836)


A DC által kidolgozott metaadat rendszer, amelyen
lényegében az egész e
-
GMS alapul

o

AGLS


(Australian Government Locator Service) az ausztrálok metaadat
rendszere

o

GI Gateway


Az Egyesült Királyság földrajzi
információs rendszere

o

GILS


(Government Locator Servise) az USA metaadat rendszere

o

IEEE LOM


(Institute of Electrical and Electronic Engineers, Learning
Object Metadata)


az Elektromos és Elektronikus Tervezési Intézet
tudásadatbázisa

Ez ut
óbbi nagyon f
ontos információ!

Az egész projektünk vonatkozásában hasznosítható,
mivel az angol sémákból kiolvasható, hogy a

többi
ország
ban használt szabványok hogyan
viszonyulnak egymáshoz.


21

A 8. fejezetben arról olvashatunk, hogy mi az, amire a szabvány NEM vonatkozi
k.
Leszögezik, hogy az e
-
GMS csak egy metaadat szabvány. Ez nem tartalmaz utalásokat a
megvalósításra, illetve a műszaki részletekre.

A 9. fejezet lényegében egy táblázat, amelyből megtudhatjuk, hogy az e
-
GMS elemeihez
rendelt táblázatok mely rubrikáinak
kitöltése kötelező, melyeké csak ajánlott. A táblázatot a
következő oldalon találhatjuk:


Kötelezően szerepeltetendő
adatok

Ha releváns, akkor
kötelezően szerepeltetendő

Ajánlott

Az információ/adat
létrehozójának neve (Creator)

Hozzáférhetőség
⡁ccÉ獳s扩b楴óF
=
䵩j⁴慲瑡汭慺⁡z⁡摯瑴=
楮景á淡m槳áa摡琠⡃潶É牡ÖÉF
=
䅺⁩湦潲淡m槳áa摡琠
步汥瑫lzé珩湥欠ká瑵ía
䑡瑥í
=
䅺潮潳o瓳
f摥湴n晩frF
=
䵩jóÉ渠nóÉ汶敮lá汬=
牥湤n汫敺é獲É
ianÖuaÖÉF
=
䅺⁩湦潲淡m槳áa摡琠íárÖóa=
⡓畢EÉc琠捡瑥ÖoróF
=
䭩h擳
偵扬楳桥áF
=
=
䅺=
楮景á淡m槳áa摡琠揭浥í
⡔楴汥l
=
=
=
=
=
Az e
-
GMS második részében

szereplő elemek leírása tanulmányunk

1. mellékletben
található. Csak a laikusok számára fontos elemek nevét fordítottuk le, mivel a szakemberek
számára hasznosabb, ha az eredeti megfogalmazásban
,
angol nyelven

találják
meg
itt a
specifikációkat.

Az e
-
GIF jelenlegi változatában olvashatunk arról, hogy az e
-
GMS
-
t tovább kívánják
fejleszteni, s a továbbfejlesztés fő irányai a következők lesznek:




Teljes mértékben független lesz. Semmiféle szoftvertől,

alkalmazástól, vagy projektől
sem fog függni.



Még a jelenleginél is egyszerűbb lesz. Úgy fogják megfogalmazni, megmagyarázni,
hogy a csekély IKT műveltséggel rendelkező felhasználók is nagy biztonsággal el
tudjanak igazodni benne.



Kompatibilis lesz minden

egyesült királyságbeli szabvánnyal.



Kompatibilis lesz a legfontosabb nemzetközi szabványokkal, különös tekintettel az
EU által javasolt megoldásokra. Az eddiginél jobban fognak arra ügyelni, hogy az EU
által preferált megoldások is benne legyenek.



Stabil
lesz. A jelenlegi


a kialakítás időszakára jellemző


gyakori módosításoknak
vége szakad. Csak hozzáadni lehet majd, változtatni, csak nagyon indokolt esetben.



Bővíthető lesz. A struktúráját úgy alakítják ki, hogy a technológiai fejlődés által
megkívánt ú
j elemeket az egész egyensúlyának megbontása nélkül lehessen
hozzáadni.



Befogadó jellegű lesz. Igyekeznek minden épkézláb megoldást belevonni, hogy ne
kelljen később azon vitatkozni, hogy kié kerüljön be. Ha garantálja az
interoperabilitást, bármilyen mego
ldás belekerülhet.


22



És ami a lényeg, a kormányzat és minden más felhasználó információ iránti igényét a
legmesszebbmenőkig ki fogja elégíteni.

3.1.4
.2. Műszaki szabvány katalógus (Technical Standards
Catalogue


e
-
TSC)

Az e
-
GIF hierarchiájában a műszaki sza
bványokat a e
-
TSC (Technical Standards
Catalogue) tartalmazza
. A jelenleg érvényes változat

2005 szeptemberében
lépett érvénybe. A
kötet azzal kezdődik, hogy az előző változathoz képest milyen változások vannak az újban, s
mely témakörök vonatkozásában ter
veznek módosításokat a jövőben.

A kötet bemutatása előtt fontos felhívni a figyelmet annak kiváló logikájára. A szabványok
ismertetését a kormányzati munka interoperabilitásának különböző szintjei köré csoportosítva
tartalmazza az e
-
TSC.

Először az
összek
öthetőséggel

(interconnection) foglalkozik, ezt követi az
adatintegrációt
(data integration) szabályozó szabványok ismertetése, majd
a tartalom menedzsmentre
vonatkozó metaadatbázis

(content management metadata) bemutatása és a különféle
e
-
szolgáltatásokho
z való hozzáférésre

vonatkozó (e
-
servises access) szabványok ismertetése,
végül a különféle
tematikus alkalmazásokkal kapcsolatos specifikációk

következnek.

Az e
-
TSC a bevezető után csak táblázatokat tartalmaz. Az egyes témakörökhöz tartozó
„házirendet” a
z e
-
GIF
-
ben fogalmazták meg. Itt az e
-
GIF
-
ben található policy
-
t ismertetjük
röviden, a szabványokat a 2. mellékletbe gyűjtöttük ki.

Összeköthetőség (Interconnection)

A kormányzati hivatalok közötti szuperbiztos kapcsolatot a Kormány Biztonságos Intranet
-
j
e (Government Secure Intranet


GSI) használata garantálja. A mi EKG
-
nkhez hasonló
kormányzati gerinchálón kívüli kapcsolatok esetében a biztonságot az S/MIME szabvány
előírásaihoz való alkalmazkodás, illetve a biztonságos levéltovábbítás és a levelekhez v
aló
biztonságos hozzáférés garantálása végett legalább 128 bit
-
es TSL/SSL kapcsolatot kell
fenntartani.

A GSI
-
re csatlakozott intézmények egymás közötti kapcsolataikban a GSI 1/2003 számú
Directory Schema
-
jában található előírások alapján kapcsolódnak egym
áshoz
(
http://www.govtalk.gov.uk/schemasstandards/egifdocument.asp?mocnum=827
). Ez alól
kivételt képeznek azok az esetek, amikor SOAP
-
on web alapú tranzakciót folytatnak
. Ilyenkor
az UDDI
-
t kell használniuk.

Az intézmények web szolgáltatásainak SOAP
-
on kell alapulniuk WSDL specifikációval.

Web szolgáltatásaik rendszerleíró adatbázisainak (registry) UDDI kompatibiliseknek kell
lenniük.

Az intézményeknek projektjeikben köve
tniük kell az Egyesült Királyság kormánya domain
név politikáját. (
http://www.e
-
envoy.gov.uk/domain.htm
)


23

DNS
-
t kell használniuk az Internet/intranet domain neveik IP címe kialakításához.

FTP
-
t kell haszn
álni, ha a kormányzati intraneten belül fájltranszferre kerül sor.

Az FTP „restart” és „recovery” facilitásait kell használni, amikor nagyon nagy fájlok
továbbítására kerül sor.

Amikor csak lehetséges, web alapú technológiát kell használni azoknál az alkal
mazásoknál,
amelyeknél korábban terminál emulációt használtak.

Az e
-
GIF politikája kimondja, hogy a kormányzati rendszerek és a közvetítők
(intermediaries) közötti interfészeknek meg kell felelniük az OASIS (Organisation for the
Advancement of Structured I
nformation Standards) WS
-
I kezdeményezésében a web
szolgáltatások vonatkozásában előírt szabványainak.

Az eGIF politikája támogatja az IPv6
-
ra való migrálást, de biztosítani kell az Ipv4
-
el való
együttműködés lehetőségét. Azt javasolják az intézmények besz
erzési részlegeinek, hogy új
beszerzéseiknél lehetőleg törekedjenek IPv6
-
os hálózati elemek vásárlására, de olyanokéra,
amelyek támogatják az IPv4
-
es megoldásokat is.

Egyre nagyobb az igény a kormányzaton belül a mobil munkavégzés lehetőségeinek
kihasználá
sára. A vezeték nélküli helyi hálózatok (Wireless LAN) esetében a leginkább
támogatott szabvány az IEEE 802.11. Hasznos műszaki hátteret szolgáltat a WLAN
sebezhetősége kivédéséhez a NISCC Technical Note 04/02 (
http
://www.uniras.gov.uk
) Egy
általánosan használható, minden technikai, biztonságtechnikai részletre kiterjedő vezeték
nélküli szabvány kidolgozása most van folyamatban a CESG, az OcE és az OGC
együttműködésében. Ha ez elkészül, várhatóan új alapokra helyező
dik a köztisztviselők mobil
munkavégzésének lehetősége is.

A WLAN hálózatok biztonságát illetően egyelőre csak a legalacsonyabb biztonsági fokozat
(restricted) biztonsági rendszere van szabványosítva. Ennek leírását az IP
-
SEC tartalmazza.

Az
interkonnektivitással kapcsolatos specifikációka
t a 2. mellékletben található 1. és
2.
táblázatok tartalmazzák
.


24

Adatintegráció (Data integration)

A technikai szabványok második csoportja az adatintegrációval foglalkozik. Az e
-
GIF erre
vonatkozólag megálla
pítja, hogy



az adatintegrációhoz XML sémákat kell használni



az adatmodellezéshez és leíráshoz UML, RDF és XML használandó



az adatok továbbításához pedig XSL


Az XML alapú termékekhez és szolgáltatásokhoz a W3c XML sémáját kell használni. Az
ISO/IEC most d
olgozik az új XML sémanyelven (ISO/IEC 19757 Cocument Schema
Definition Languages


DSDL), s várhatóan az e
-
GIF követkző változatában már
kötelezőként lesz előírva ennek a használata. A Schematron is várhatóan ki fogja hamarosan
egészíteni a W3C XML sémájá
t, s ez is minden bizonnyal bele fog majd kerülni az új e
-
GIF
változatba.

Központi elhatározás született arról, hogy a GovTalk folyamatokhoz milyen XML
-
ek
tartozzanak. Erről a
http://
www.govtalk.gov.uk/schemasstandards/xmlschema.asp

site
-
on
lehet kimerítő információhoz jutni.

Az adatintegrációval kapcsolato
s szabványokat a 2. melléklet
3. táblázata tartalmazza.

Tartalommenedzsment

A tartalommenedzsmenttel kapcsolatos technika politikai

megfontolások a következők:




Az e
-
GMS kifejlesztése a Dublin Core modellen alapult



Az e
-
GMS az adatok egy „szuper szettje”, ilyen részletességben senkinek sincs
szüksége a benne foglaltakra. A szervezeteknek relevanciájuk szerint kell
kiválogatniuk a ráj
uk vonatkozó előírásokat.


A specifikációk a 2. melléklet 4 és a
5. táblában találhatók.

Az e
-
szolgáltatásokhoz való hozzáférés

A kormányzati szervek által nyújtott e
-
szolgáltatások hozzáférhetőségével kapcsolatban a
következő szabályok érvényesek:



Úgy ke
ll megtervezni őket, hogy böngésző alapú technológiával elérhetők legyenek.
Más interfészek használata is megengedett, de csak a böngésző
-
alapú kiegészítéseként,
tehát amellett.



Az a cél, hogy minél több csatornán elérhető szolgáltatásokat kell nyújtani a
lakosságnak és az üzleti szférának



Úgy kell megtervezni a szolgáltatásokat, hogy azok tartalmáról mindegyik elérési
csatornán be lehessen szerezni információt



Úgy kell megtervezni őket, hogy bármely csatornán eljutva a felhasználóhoz,
személyre szabott inf
ormációbázist lehessen kialakítani belőlük.


25

Az e
-
kormányzati rendszereket úgy kell felépíteni, hogy azok is könnyedén használni
tudják, akik fogyatékkal élnek, valamilyen etnikai kisebbséghez tartoznak illetve mindazok,
akiket valamiféle társadalmi
probléma a digitális elszakadás veszélyével fenyegeti.


Ha valamelyik szolgáltatás vonatkozásában az igénybevevők nehezményezik, hogy
bizonyos elérési csatornán nem hozzáférhető, kötelező biztosítani az adott formában történő
elérhetőségét is.


Közvetlenül
, vagy harmadik fél igénybevételével minden e
-
kormányzati szolgáltatást
interneten igénybe lehessen venni.


A szolgáltatások interneten továbbított változatai megtervezésénél arra kell törekedni, hogy
az illető szolgáltatás a lehető legteljesebb mértékben
„élvezhető” legyen egyszerűbb
fogadóberendezések és szoftverek esetében is.


Ha csak nagyon modern berendezésekkel „fogható” bizonyos szolgáltatás, akkor kell egy
„butított” változatot csinálni belőle, amiből a potenciális felhasználó eldöntheti, hogy
érde
mes
-
e felkeresnie egy közösségi hozzáférési helyet az illető szolgáltatás igénybevétele
céljából.


Az interneten nyújtott szolgáltatások csak olyan plug
-
inok használatát kívánhatják meg,
amelyeket könnyen letölthet a felhasználó az internetről.


A kormányz
ati információs rendszerek megfelelő biztonságáról gondoskodni kell.


A közvetítőkön keresztül nyújtott e
-
kormányzati szolgáltatások esetében a hozzáférési
szabványok betartása a közvetítők felelősségi körébe tartozik.


A

hozzáféréssel kapcsolatos specifik
ációkat a 2. melléklet 2.6


2.8. táblái tartalmazzák.


A

kormány

e
-
szolgáltatásokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos politikájáról, s a hozzáférési
csatornákról részletes elemzés olvasható a


http://www.govtalk.gov.uk/policydocs/consult_subject_document.asp?docnum=629
.site
-
on. Az
elemzés kiterjed a számítógépes munkaállomásokra, a különféle kioszkokra, PIAP
-
okra, az
intelligens telefonokra és az iDTV
-
kre. A mobil te
lekommunikációval is foglalkozik, de
ebben a témakörben hamarosan egy új, sokkal részletesebb anyag fog megjelenni, amely
alapján várhatóan módosulni fog az e
-
GIF is.


Hasonlóképpen módosulás várható az IP alapú videókonferenciák, az IP alapú hangátvitel
(
VoIP) és az intelligens kártyák vonatkozásában.


A hozzáférési csatornákkal kapcsolatban jelenleg érvényben lévő

specifikációk a 2.
melléklet 9.


12. táblázataiban találhatók.




26

3.1.4.3.
Integrált közszolgáltatási szótár (Integrated Public
Service Vocabu
lary


IPSV)

Annak érdekében, hogy a felhasználók helyesen tudják alkalmazni

az e
-
kormányzat
metaadat szabványait, egy interaktív (
http://www.esd.org.uk/standards/ipsv
), valamint egy
kinyomtatható fájlb
an
(
http://www.esd.org.uk/standards/ipsv_internalvocabulary/ipsvinternalvocabulary.pdf
) is
rendelkezésre álló „szótárat” állítottak össze.
Az integrált közsz
olgáltatási szótár (Integrated
Public Service Vocabulary


IPSV) a meatadat szabvány
ok

(eGMS)
tárgy

rovatának
kitöltésében, vagyis az információ tárgyának kódolásában segít
.
Az IPSV használata révén
válik felhasználóbaráttá a rendszer, ugyanis ennek révén
válik egyszerűen kereshetővé mindaz
az információhalmaz, amely a közszolgáltatások vonatkozásában akár az interneten, akár az
egyes intézmények belső dokumentum menedzsment rendszereiben rendelkezésre áll.
Ugyanakkor e kódolási gyakorlat révén valósulhat m
eg az adatok intézmények közötti
megosztása, vagyis a rendszerek tartalmi vonatkozású interoperabilitása.


Az IPSV teljes mértékben megfelel az egynyelvű thesaurusokra vonatkozó
ISO 2788 és a
BS 8723

nemzetközi és brit szabványoknak. A szótárt a Miniszterelnök
-
helyettesi Hivatal
(Office of the Deputy Pirme Minister


ODPM) és a Kabinetiroda e
-
Kormányzati Részlege
(e
-
Government Unit


eGU) együttesen dolgozta ki. Első verziója 2005. áprilisában készült

el,
a jelenleg is érvényben lévő 2.0
-
ás verziója 2006 áprilisától érhető el.


Az első verzió három korábban már használt lista, a Kormányzati Kategórialista
(Government Category List


GCL) és az Önkormányzatok Kategórialistája (Local
Government Category
List


LGCL), valamint az Essex Megyei Tanács tulajdonában lévő
SeamlessUK taxonómia egyesítése révén állt elő. Az első változat 2732 preferált és 4230 nem
preferált címszót tartalmazott. A 2.0
-
ás ennél jóval nagyobb méretű: 3080 preferált és 4843
nem pref
erált címszót foglal magába.


Az IPSV felépítése során egy szigorú hierarchiát követtek. 17 főkategóriát állítottak fel,
amelyeket tovább bontottak alá, esetenként akár még hat további szintre is. A szótár
hierarchiájának érzékeltetését szolgálják a 3. Mel
lékletben szereplő táblázatok. Az első az
IPSV első két szintjét mutatja be, a második egy konkrét főkategória, a „Kormányzás,
politika, közigazgatás” példáján illusztrálja a rendszer felépítését.
5



A rendszer logikai felépítésén túlmenően is érdemes felf
igyelni arra, hogy a kormányzással
kapcsolatos brit gondolkodásmód mennyire különbözik a magyartól. Ott olyannyira bevett
gyakorlat a különféle menedzsment technikák alkalmazása a közigazgatás terén, hogy mindez
már a taxonómia szintjén is megjelenik. A kö
zigazgatás főkategória alatt olyan fogalmakat
találhatunk, mint például a gazdasági menedzsment, HR menedzsment, információ
menedzsment, kockázat menedzsment, üzleti tervezés, projekt menedzsment, program
menedzsment, erőforrásmenedzsment, tudásmenedzsment

stb.

Az e
-
kormányzat címszó alatt pedig elsőként a „szabványok a közéletben” alkategóriával
találkozhatunk.




5


Forrás:
http://www.esd.org.uk/standards/ipsv/IPSV.doc



27

3.1.4.4. A kormányzat adatszabvány katalógusa

A szemantikai interoperabilitás megvalósításához elengedhetetlen fontossággal bír, hogy a
közigazgatá
s minden szintjén és intézményében, továbbá a szakrendszerek képviselői
egységes formában rögzítsék az adatokat. Ennek biztosítását szolgálja
a kormányzat
adatszabvány katalógusa (UK Government Data Standard Catalogue

http://www.govtalk.gov.uk/gdsc/html/frames/default.htm
)
. Az ebben rögzített szabványok
használata valamennyi közintézmény számára kötelező.


A katalógusban részletes utasításokat találhatunk

a címek (lakcím, postai
irányítószám, ingatlanok helyrajzi száma, címe, stb.)
,


a magánszemélyek,

cégek
, intézmények és szervezetek

elérhetősége (telefon
-

és fax szám,
e
-
mail cím, URL stb.)

a pénzügyi azonosítók (bank neve, bankszámla

száma stb.),

a cégekre vonatkozó információk

(a cég neve, cégjegyzék száma, adószáma,
tevékenységének kódja stb.),

a
magán
személyekre vonatkozó információk (név, nem, családi állapot, születési hely és
idő,

stb.)


adatbázisba történő rögzítése szabályairól.


Az adatszabvány katalógus felépítését a
4. Mellékletben található szemelvények
szemléltetik.


3.1.4.5. Az XML sémák készítőinek kézikönyve

A brit közszféra információs rendszerei interoperabilitásának sarkköve, hogy csak olyan
sémákat alkalmazhatnak a leírások készítői, amelyeket regisztráltatt
ak a Kabinetiroda erre
szakosodott részlegénél (UK GovTalk
TM
)
. Az XML sémák megalkotását, az egyes
komponensek újrahasznosítását elősegítendő egy kézikönyvet (e
-
Government Schema
Guidelines for XML, elérhetősége:
http://www.govtalk.gov.uk/documents/schema
-
guidelines
-
3_1(1).doc
) készítettek, s kötelezővé tették minden közintézmény számára az abban leírtak
követését.

3.1.4.6. Az e
-
kormányzat biztonsági keretrendszere

Az Egyesült

Királyságban már az e
-
kormányzat kiépítésének hőskorában felismerték az
elektronikus közszolgáltatások iránti bizalom jelentőségét, ezért a keretrendszerek sorában az
elsők között került kidolgozásra az e
-
biztonságra vonatkozó keretrendszer. Összeállítói
olyan
alapos munkát végeztek, hogy előírásaik kiállták az idő próbáját, s még ma is a 2002
-
ben
megjelentett első keretrendszer (E
-
Government Security Framework and Guidelines) van
érvényben.



28

A keretrendszer által lefedett területeket, valamint a keretrendszer működésének
mechanizmusát az alábbi ábrák szemléltetik. A rendszer részletes leírása a
http://www.govtalk.gov.uk/docume
nts/security_v4.pdf

szájton található.






29
















30

3.2. A közszféra gazdálkodását támogató keretrendszerek,
útmutatók, toolkitek

3.2.1.
OGC Gateway Process


Az előzőekben már említett British Entreprise szemlélet hívta életre a Kormány
Gazdálkodás
i Hivatalát (Office of Government Commerce
-

OGC)
, amelynek legfőbb
feladata annak biztosítása, hogy az állam értéket kapjon a pénzéért (value for money). Ezt
kezdetben a közbeszerzés egyre változatosabb formában történő támogatásával igyekezett
elérni, s
emellett a gazdálkodás egyre szélesebb körére terjesztette ki tevékenységét.
Tanulmányunk szempontjából eme új tevékenységei közül kiemelt jelentőséggel bír az ún.
Gateway módszer kidolgozása, alkalmazása és közkinccsé tétele
(
http://www.ogc.gov.uk/what_is_ogc_gateway_review.asp
).

Az
OGC Gateway Process

nevű eljárása kettős célt szolgál. Egyrészt egy monitoring
rendszer, amely az állami beruházások ellenőrzését hivatott ellátni, másrészt
projektmenedzsment keretrendszerként alkalmazhatják a közszféra intézményei. Lényege,
hogy a projektek életciklusán vé
gighaladva
kritikus döntési pontokat határoz meg
, s csak
abban az esetben engedélyezi (javasolja) a következő fázisba lépést, ha az adott döntési
pontban elvégzett vizsgálatok alapján biztosítottnak látszik a projekt sikeres megvalósítása.
Fontos elve, hog
y érdemesebb időben leállítani egy gazdaságtalannak bizonyuló projektet,
mint valamiféle csodában bízva, előre menekülni.

A központi közigazgatás intézményei informatikai és minden építkezéssel járó projektje
esetében kötelező a Gateway Process alkalmazása
. Ez a gyakorlatban úgy valósul meg, hogy
az OGC munkatársai és független szakértők (peer reviewer) a projekt életciklusa kritikus
pontjain (ld. az alábbi ábrán!) együttesen megvizsgálják, hogy érdemes
-
e a projektet tovább
folytatni. A projektgazda köteles

a vizsgálók határozatát elfogadni. Annak érdekében viszont,
hogy ez a határozat a projekt folytatásáról szóljon, illetve Gateway Process
-
re nem kötelezett
projektek esetében is, biztosítva legyen a sikeres megvalósítás, az OGS honlapjáról letölthető
útmut
atók segítségével megtanulhatják, hogyan kell menedzselni a projekteket az ötlet
megszületésétől egészen a projekt által generált szolgáltatás beindításáig. Az önkéntes
felhasználóknak a Gateway segítségével saját maguknak kell meghozniuk minden egyes
dönt
ési pontban a leállításra, vagy folytatásra vonatkozó döntésüket.

A módszer

igen sokféle területen alkalmazható. Így többek között



az átfogó tervek, programok, stratégiák kidolgozásakor és megvalósítása során,



a szervezeti átalakítások és más változások
menedzselésére,



akvizíciós programok és
-
projektek megvalósítása során,



ingatlanfejlesztés és építkezések esetében,



informatikai fejlesztések következtében végrehajtandó változtatások, átszervezések
levezénylésére,



közbeszerzések lebonyolítására



31

Az alábbi

ábra segítségével nyomon követhetjük a Gateway Process fontosabb állomásait,
beavatkozási pontjait.




Forrás:
http://www.ogc.gov.uk/documents/FINAL_BOOK_0.pdf





32

3.2.2. PRINCE2


Az Egyesül
t
Királyság közigazgatásában komoly hagyományai vannak a projektszemlélet
elterjesztésének. 1989
-
ben készült el a kormányzati IT beruházások megvalósítását segítő
projektmenedzsment módszertana, a PRINCE (Projects in Controlled Environments),
amelynek tová
bbfejlesztett változata, a PRINCE2 mind az állami, mind a magánszektor
valamennyi projektje menedzselésére alkalmas. Azóta ezt de facto
projektmenedzsment
szabványnak

tekintik világszerte.

Az OGC honlapján ugyan található rövid ismertető a szoftverről, de
letöltésére nincs mód.
Az érdeklődők
http://www.principaltoolbox.com/en/

honlapon regisztrálva nyerhetnek jogot
arra, hogy megvásárolják a szoftvert.


3.2.3. Az OGC projektmenedzsment keretrendszerei és
toolkitjei


A sikeres programok menedzselése (Managing Successful Programmes
-

MSP)

az OGC
programmenedzsment keretrendszere, amelynek segítségével a több projektet magukba
foglaló programok koordinált levezénylése valósítható meg, a
M_o_R® (Management of
Risk)

pedig a projektek kockázatmenedzselése terén mutat utat. Mindkét keretrendszer fizető
szolgáltatásként vehető igénybe.

Mivel
az intézményeknek általában több program és projekt egyidejű levezénylésére kell
vállalkozniuk, szükségük van programjaik, pr
ojektjeik portfoliójának menedzselésére is.
Ehhez nyújt segítséget az OGC
portfolió menedzsment keretrendszere

(
http://www.ogc.gov.uk/documents/portfoliomgmt.pdf
)

. Ebben megfogalmazódik, ho
gy mi
mindenre kell ügyelniük, milyen elvárásoknak kell eleget tenniük az intézményeknek a siker
érdekében.


A
stratégiai menedzsment
, és annak különböző részterületei, így például a
minőségmenedzsment, az információ menedzsment és a HR menedzsment vonatkozásában
különféle toolkitekkel segíti az OGC a brit intézményeket. (Ld.
http://www.ogc.gov.uk/delivery_lifecycle_strategic_management_introduction.asp

).


33


3.3. A Technika Fejlődéséhez Igazodva Átformálódó Kormány
Stratégiához kapcsolódó keretrendszerek, útmutatások

A 2005 novemberében elfogad
ott, a Technika Fejlődéséhez Igazodva Átformálódó
Kormány
(Transformational Government Enabled by Technology)

Stratégia
6

a transzformáció
három kulcsfontosságú, tanulmányunk témáját is érintő, területét jelölte meg. Ezek a
következők:




A közszféra elektron
izálás révén korszerűsödő szolgáltatásait úgy kell átrendezni,
hogy azok
a felhasználók igényeit kövessék

és ne az intézményi struktúra logikáját.
Ki kell küszöbölni a felesleges, időt és pénzt pazarló, párhuzamosságokat.



A kormányzaton belül, a front és back office
-
okban egyaránt, az információ
áramoltatás és az infrastruktúra működtetése terén, előtérbe kell helyezni
a megosztott
szolgáltatások
at (shared services), s ki kell fejleszteni az ezek nyújtásához szükséges
kultú
rát, aminek fontos elemét képezi a standardizálás és az interoperabilitás
valamennyi formájának erősítése.



Szélesíteni és mélyíteni kell a
közszféra professzionizmusát

minden olyan területen,
amely az IT révén megvalósuló fejlesztések következtében átalaku
l. Gondoskodni kell
arról, hogy a szolgáltatások nyújtói releváns ismeretekkel és készségekkel bírjanak a
gazdasági tervezés, a szervezetek irányítása, a projekt
-

és programmenedzsment és az
informatika terén, mert csak jól felkészült gárdával lesz képes a

közszféra kielégíteni a