Calimera útmutató - Országos Széchényi Könyvtár

rungabbyInternet and Web Development

Nov 10, 2013 (3 years and 9 months ago)

167 views

Calimera Guidelines


1



The Calimera Project is funded
under the


European
Commission,

IST Programme



Calimera ú
tmutató



Kulturális alkalmazások:

Elektronikus forrásokat közvetítő

helyi intézmények



Gyakorlati

útmutató

















Calimera útmutató

2

Gyakorlati útmutató

Calimera útmutató

3

Gyakorlati útmutató

Calimera útmutató

4

Gyakorlati útmutató

BEVEZETÉS


Az alábbi Irányelvek a CALIMERA Együttműködési Akció keretében
fogalmazódtak meg, és az Európai Bizott
ság Információs Társadalom
Technológiái (IST) projekt Hatodik Keretprogramja finanszírozta (FP6).


Az irányelvek összeállításának az volt a célja, hogy a helyi művelődési
intézményekben
-

különösen a közkönyvtárakban, múzeumokban és
archívumokban
-

dolgozó

döntéshozók és szakemberek számára tömören
és naprakészen összegezze a napjainkban használatos új technológia
felhasználási lehetőségeit. Az Irányelvekben könnyen nyomon követhető,
hogy ez az új technológia milyen módon segíti elő a digitális
szolgáltatás
ok fejlesztését, figyelembe véve a valós
-

társadalmi,
kulturális és gazdasági
-

felhasználói igényeket, valamint hogyan
ösztönözheti a szélesebb alkalmazást és kreativitást szakmai körökben. Az
Irányelvek szeretnék elősegíteni annak jobb megértését is, ho
gy a helyi
kulturális szolgáltatásoknak milyen fontos szerepe van az Európai Unió
főbb céljainak megvalósításában, köztük azokéban, amelyeket az
e
-
Euro
pe Action Plan

tartalmaz.


Az Irányelvek az FP5 keretében működő
PULMAN

Tematikus Network által
megfogalmazottakra épülnek, amelyet 2002
-
2003
-
ban tettek közzé és 26
nyelvre fordítottak le. A CALIMERA Irányelvek f
elépítése ehhez hasonló.
Lényeges különbség azonban az, hogy a CALIMERA Irányelvek nem csak a
korábbi változat frissítését tartalmazzák, hanem jelentősen kiegészülnek


a közkönyvtárakon túl
-

az archívumok és múzeumok nyújtotta
szolgáltatásokkal. A tervek

szerint 2005 első felében több európai nyelven
is elérhetőek lesznek majd a
CALIMERA

web
-
oldalán
.


Összesen 23 különálló irányelv létezik, melyek három fő fejezetet
alkotnak; társadalmi, szervezési és technikai té
mákban. Az elfoglalt
döntéshozók munkáját megkönnyítendő az Irányelvek teljes változata
mellett megtalálható a kivonatos változat is. Az egyes Irányelvek utolsó
részében összegyűjtve láthatók azok a linkek, amelyek a technológia
újszerű alkalmazásával kapc
solatosak, vagy közelebbről érintik a helyi
művelődési intézményeket. Ezeket úgy állították össze, hogy a
felhasználók saját szempontjaik és igényeik szerint követhessék nyomon
az Európában zajló fontosabb fejlesztéseket.


A CALIMERA Irányelvekkel kapcsola
tos munkákat az Együttműködési
Akció egyik partnerintézménye, az Essex
-
i Megyei Tanács (Egyesült
Királyság) fogja össze. A dokumentum főszerkesztője Julia Harrison, de
annak összeállítását workshopok, valamint írásos hozzászólások és a
szerkesztéssel kapcs
olatos észrevételek összegyűjtése előzte meg,
melyben számos szakember vett részt az EU tagállamaiból illetve a
szomszédos országokból. Szeretnénk köszönetet mondani mindazoknak,
akik lelkesen és alkotó módon vettek részt az Irányelvek összeállításában
és
fordításában.

Calimera útmutató

5

Gyakorlati útmutató

A CALIMERA Program 2005. májusi lezárása előtt a befejező szakaszban
Jó Gyakorlat Fórumot teszünk közzé a web
-
oldalon, ahol lehetőség lesz az
Irányelvek tartalmának szélesebb körben való megvitatására. Reméljük,
hogy a szakma számos tagja rés
zt vesz majd az elképzelések
továbbfejlesztésében, valamint megosztja egymással gyakorlati
tapasztalatait.


Végezetül szeretném hangsúlyozni, hogy az Irányelvekben foglaltak
részben vagy egészben publikálhatóak. Ennek egyetlen feltétele az, hogy
a közzétet
t dokumentum hivatkozzon a forrásra, valamint közölje azt a
tényt, hogy a Calimera Irányelvek az Európai Bizottság IST programjának
finanszírozásával készültek. Kívánságra örömmel rendelkezésre bocsátjuk
a szükséges logo
-
kat.


Robert Davies

tudományos koor
dinátor

CALIMERA.

rob.davies@mdrpartners.com

Calimera útmutató

6

Gyakorlati útmutató


Calimera útmutató

Tartalom



ELSŐ

KÖTET
:
TÁRSADALOMPOLITIKAI

IRÁNYELVEK

A kötet tartalomjegyzéke

Társadalmi befogadás



Társadalmi kirekesztés


kockázati tényezők



Veszélyeztetett csoportok



Az IST használata a tá
rsadalmi kirekesztés leküzdésében



Mobil szolgáltatások



A hozzáférhetőség kérdései


Kulturális azonosságtudat és ko
hézió



Kulturális sokszínűség



Közösségi kohézió



Új tartalmak létrehozása



Kulturális közösségi információ



Sokszínű kulturális tartalom


eKormányzat és állampolgárság



Feldolgozás integrálása



Szolgáltatások



Interoperabilitás



Közösségi információ



Konzultáció



Aktív részvétel



Közösségépítés



Közszolgál
tatásokhoz való hozzáférés elősegítése


Tanulás (formális és informális)



Gyermekek és iskolák



Online szolgáltatások gyermekeknek



Felnőttek



Alapkészségek és kulcskompetenciák



Digitális írástudás



Foglalkoztatáshoz kapcsolódó készségek



Akkreditálás



Hatás (teljesítménymérés)



e
-
Tanulás



Virtuális tanulási környezet



Sz
ervezett tanulási környezet



Interaktív televízió



Mobil tanulás


Társadalmi és gazdasági fejlődés




Kulturális turizmus



Ősöket kutató turizmus



Tőkebefektetés



Információs források



Információs szolgáltatások

Calimera útmutató

7

Gyakorlati útmutató



Tudásmenedzsment



Díjszabás és engedélyek



Szolgáltatás közvetítés



Munkatársak szaktudása



Lakókörnyezet megújítása



Kulturális ipar



Reklámtevékenység, marketing és outreach






MÁSODIK

KÖT
ET: MENEDZSMENT ÚTMUTATÓ



A kötet tartalomjegyzéke


Stratégiai tervez
és



Stratégiai tervezés



Kulturális stratégia



Projekt tervezés



Üzleti te
rvezés


Együttműködés és partnerségek




Stratégiai együttműködés



Cross domain együttműködés



Lokális intézmények közötti együttműködés



Az oktatási szektorral való együttműködési lehetőségek



Az önkéntes szektor
ral való együttműködési lehetőségek



Az ipari és a vállalkozói szektorral való együttműködés lehetőségei



Az együttműködés fajtái



Az együttműködés elindítása



A partneri együttműködés felépítése és struktúrája



A partneri együttműködés finanszírozása



A sikeres együttműködés fenntartása


Üzleti modellek



Forrásfinanszírozási és pénzügyi lehetőségek



Szabad
és nyílt forrású szoftverek



Outsourcing



Alkalmazás szolgáltatók



Szolgáltatási megállapodások



Networking



Szellemi tulajdonjogok /IPR/Intellectual Property Rights



Customer Relationship Management/Ügyfélkapcsolat menedzsment


Humánp
olitika



Munkaerő toborzás



Jártasságok



Képzés



Folyamatos sz
akmai fejlesztés

(CPD)



Határokon átívelő feladatok



Outsourcing

(Külső erőforrások igénybevétele, kihelyezés)


Teljesítmény és értékelés



Közkönyvtári statisztika



Múzeumi statisztika



Levéltári statisztika



Teljesítménymérés


Calimera útmutató

8

Gyakorlati útmutató



Új statisztikai mérések




Benchmarking (mérés és folyamatok)



Érték
-
és hatásmérés



Gyakorlati eszközrendszer az érték
-
és hatásméréshez



Szabványos kérdőívek



Szabványok



Az elektronikus források használatának mérése



Új statisztikai mérések a szolgáltatások értékeléséhez



eMetrics

(e
-
mérés)


Jogi útmutató



Copyright



A copyright hatásai a hozzáférésre



A cpoyright hatása a kölcsönzésre



Copyright és technikai védelmi rendszerek



A szellemi jogtulajdonról szóló direktíva



Kollektív l
icenc
ek



Adatbázisok



IPR a metaadatokban



Copyright, archiv
álás, tárolás és megőrzés



Digitalizálási útmutató



Licenc
ek



Adatvédelem és titoktartás



Adatmegosztás



Az információ szabadsága



A nyilvános információk újrafelhasználása



E
-
kereskedelem



A hátrányos helyzetűek hozzáférési lehetőségei




HARMADIK

KÖT
ET: TECHNIKAI ÚTMUTATÓ



A kötet tartalomjegyzéke


Háttértechnológiák és infrastruktúra



XML

(
eXtensible Markup Language)




W
eb szolgáltatások



Szemantikus Web



S
z
emantikus Web szolgáltatások



H
álózatok




Broadband




F
ibre optics

(száloptika)



S
atellite

(szatelit)



W
ireless





WiFi




Digitalizáció



Tervezés
és
munkafolyamatok



Pénzügyi megfontolások



Válogatás



Hardver

és
szoftver



Fájlformátum
ok



Szabványok



IPR



Tervezés és bemutatás



Raktározás


Calimera útmutató

9

Gyakorlati útmutató

Digi
tális megőrzés



Szelekció



Technológiai megőrzés



Technológiai emuláció



Adatmigrálás



Autentikusság



Tárolás



Megőrzés



Katasztrófa utáni helyreáll
ítási műveletek



Formátumok



Hordozók



Szabványok



Web archiválás és domain archiválás



Humánpolitikai kihatások



Adminisztratív és jogi kihatások


Forrásleírás



Interoperábilitás



Metaadatok



Domain
-
specifikus metaadat szabványok



Gyűjtemény szint leírások



Terminológia



Ontológiák



Objektum azonosítás


Feltárás és visszakeresés



Interoperábilitás



Search engines

(Keresőmotorok)



Ajánlott weboldalak listája



Gateway
-
ek, hub
-
ok és portálok



Cross
-
searching



Clump
-
ok



Kép
-
visszakeresés



Harvesting

(Aratás)



A Szemantikus Web


Content és context management

(Tartalom
-
és kontextus menedzsment)



Kontextualizálás



CMS

(Content Management Systems)



ERM

(Electronic Records Management)




DAM

(Digital Asset Management)




Gyűjtemény menedzsment rendszerek



Integrált múzeu
mi, könyvtári és levéltári rendszerek



GIS

(Geographical Information Systems)




Multimédiás szolgáltatások



Infrastruktúra



Multimédia formátumok



e
-
könyvek

és
e
-
sorozatok



Médiafolyamok
-

Streaming media



Zene és hang



Digitális fo
tózás



Sugárzott műsorok



Szabványok és együttműködés



Geographic Information Systems (GIS)




Virtuális valóság



Megjelenítés

Calimera útmutató

10

Gyakorlati útmutató



Tapintásérzékelők




Közvetítő csatornák



Internet




Digitális TV



Fülkék



Videó konferencia




Mobil szolgáltatások




Idegenvezetés


Interaktivitás




Virtuális valóság



Ember és számítógép közötti interaktivtás



Játéktechnológia



Tartalom létrehozás



A felhasználókkal való interaktivitá
s



Tájékoztatás



Interaktív kiállítások


Többnyelvűség



Európai nyelvek



Esélyegyenlőség



Jelö
lő nyelvek



Információ visszakeresés



Többnyelvű tezauruszok



Többnyelvű weboldalak



Script
-
ek



Fontok és klaviatúrák



Transzliterálás, transzkripció és authority fájlok



Gépi fordítás



Ha
ngról hangra fordítás



Perszonalizáció



Felhasználói azonosító



Titoktartás



Smartcard
-
ok és swipe card
-
ok



Fizetési módok



Személyre szabhatóság



Ajánló rendszerek



Személyre szabott inform
ációkeresés



Portálok



Interactív fórumok és on
-
line közösségek



Virtuális múzeumok, könyvtárak és levéltárak



Smart label
-
ek és tag
-
ek



Ágens technológia



Mobil hozzáférés



Életen át tartó tanulás



Humánpolitikai

és képzési vonzatok


Hozzáférhetőség a hátrányos helyzetűek számára



Fogyatékkal élő emberek és igényeik



Fizikai hozzáf
érés



Az információhoz való hozzáférés



Intellektuális hozzáférés



Virtuális hozzáférés



Web hozzáférés



Jogalkotás és útmutató


Calimera útmutató

11

Gyakorlati útmutató

Biztonság



Hálózati védelem



Tűzfalak



An
tivírus szoftver



Felhasználói azonosító



Licenszek



DRM

(Digital Rights Management)



Kriptográfia



Digitális aláírás



Digitális vízjel



Szteganográfia



Automatizált fizetési rendszerek



SSL

(Secured Sockets Layer) protocol



Autentikusság és integritás



Hitelesített digitális tárhelyek



Domain nevek



Információvédelem




RFID




Calimera útmuta


12


Gyakorlati útmutató



Calimera ú
tmutató

Első

kötet
:

Társadalompolitikai

irányelvek

































Calimera útmutató

13

Gyakorlati útmutató

Calimera útmutató

Tartalom



ELSŐ KÖTET: TÁRSADALOMPOLITIKAI IRÁNYELVEK

Társadalmi befogadás



Társadalmi kirekesztés


kockázati tényezők



Veszélyeztetett csoportok



Az IST használata a társadalmi kirekesztés leküzdésében



Mobil szolgáltatások



A hozzáférhetőség kérdései


Kulturális azonosságtudat és kohézió



Kulturális sokszínűség



Közösségi kohézió



Új tartalmak létrehozása



Kulturális közösségi információ



Sokszínű kulturális tartal
om


eKormányzat és állampolgárság



Feldolgozás integrálása



Szolgáltatások



Interoperabilitás



Közösségi információ



Konzultáció



Aktív részvétel



Közösségépítés



Közszolgál
tatásokhoz való hozzáférés elősegítése


Tanulás (formális és informális)



Gyermekek és iskolák



Online szolgáltatások gyermekeknek



Felnőttek



Alapkészségek és kulcskompetenciák



Digitális írástudás



Foglalkoztatáshoz kapcsolódó készségek



Akkreditálás



Hatás (teljesítménymérés)



e
-
Tanulás



Virtuális tanulási környezet



Sz
ervezett tanulási környezet



Interaktív televízió



Mobil tanulás


Társadalmi és gazdasági fejlődés




Kulturális turizmus



Ősöket kutató turizmus

Calimera útmutató

14

Gyakorlati útmutató



Tőkebefektetés



Információs források



Információs szolgáltatások



Tudásmenedzsment



Díjszabás és engedélyek



Szolgáltatás közvetítés



Munkatársak szaktudása



Lakókörnyezet megújítása



Kulturális ipar



Reklámtevékenység, marketing és outreach


Összegzés


Calimera útmuta


15


Gyakorlati útmutató



Calimera Guidelines

Társadalmi befogadás




T
ÉMAKÖRÖK



Az irányelv az alábbi témákat érinti:

Társadalmi kirekesztés
-

Kockázati tényezők

Veszélyeztetett csoportok

Az IST használata a társadalmi kirekesztés leküzdésében


Mobil szolg
áltatások

A hozzáférhetőség kérdései
.



IRÁNYELVEK

Vissza a témakörökhöz

A társadalmi befogadást vesz
élyeztető tényezők



Vissza a témakörökhöz


A társadalmi kirekesztést és a szegénységet növelő kockázati tényezők közé
tartoznak:



alacsony/nem megfelelő jövedelem hosszabb időszakig (eladósodás);



elhúzód
ó munkanélküliség;



bizonytalan, alulfizetett, alacsony szintű munka;



iskolai végzettség hiánya, írástudatlanság vagy e
-
írástudatlanság;



bizonytalan családi háttér (pl. elvált szülő, nagycsalád, családon belüli erőszak);



rokkantság;



betegség;



többszörösen h
átrányos helyzetű lakókörnyezet (bűnözés, drog, antiszociális
viselkedés);



az otthon hiánya vagy nem megfelelő lakáskörülmények;



bevándorlás, etnikai problémák, rasszizmus és megkülönböztetés;



megkülönböztetés nemi vagy vallási okból, szexuális irányultsá
g vagy más miatt;



kiszakadás a normális társadalomból (börtönök, intézeti ápolás,
elmegyógyintézetek).

Az Európai Unió elkötelezte magát arra, hogy komoly erőfeszítéseket tegyen a
szegénység és a társadalmi kirekesztés felszámolásáért. A Lisszaboni Európa
Tanács 2000. márciusában kimondta, hogy a szegénység és a társadalmi
kirekesztettség mértéke elfogadhatatlan. Megállapította továbbá, hogy egy
befogadóbb Európai Unió építése nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az Unió elérje
tízéves stratégiai célkitűzéseit, nev
ezetesen a fenntartható gazdasági növekedést,
több és jobb állást, erősebb társadalmi összetartást, és a szegénység felszámolását.
Elindítottak egy közösségi akciótervet, és minden egyes EU tagországnak előírták,
hogy elkészítsen és
megvalósítson
egy


a
Nizzai Európa Tanács

[1]

által elfogadott,
közös célkitűzésekre alapozott
-

Nemzeti Akciótervet

a társadalmi

befogadásért.
Néhány országnak már van saját társadalmi befogadási programja.


Calimera útmutató

16

Gyakorlati útmutató

A kulturális örökség intézményeinek feladata, hogy az eltérő törvényalkotást
egyeztetve, a mér
tékadó beszámolókra és kezdeményezésekre építve integrálja
ezeket a célokat szolgáltatásaiba. Ehhez figyelembe kell venniük a következő
dokumentumokat:
Emberi jogok egyetemes nyilatkozata

[2]
,
Európai kongresszus az
emberi jogokról

[3]
,
Európai Unió Mozgássérült stratégia

[4]

és
A Közösség
akcióprogramja a társadalmi kirekesztés leküzdésére 2002
-
2006

[5]
.


A kulturális örökség intézményei ideális helyzetben vannak ahhoz, hogy jelentősen
hozzájáruljanak a közösségek

megújításához
, szűkebb környezetükben
kezdeményezve a társadalmi kirekesztettséggel fenyege
tettek felkarolását, és a
társadalmi összetartás erősítését. Mindehhez pozitív intézkedéseket kell tenniük a
társadalmi befogadásért, szolgáltatásaikat ennek megfelelően át kell alakítaniuk és ki
kell bővíteniük. Új kapcsolatokat kell kiépíteniük a közössé
ggel, valamint át kell
gondolniuk korábbi értékrendjüket és gyakorlatukat. A múzeumok, könyvtárak és
levéltárak sokat tehetnek a tanulás elősegítéséért, a bűnözés visszaszorításáért, a
vidék fejlesztéséért, a gazdasági és kulturális megújulásért, a kulturá
lis
sokszínűségért, a kreativitásért, az új készségek elsajátításáért, az e
-
kormányzatért
és a demokráciáért, a közösségi érzés fejlesztéséért, az állampolgári és kulturális
azonosságtudatért, hiszen mindezek hozzájárulnak a társadalmi befogadáshoz.




G
YAKORLATI ÚTMUTATÓ


Vissza a témakörökhöz


Az itt megfogalmazott irányelv egyaránt alkalmazható a múzeumokra, könyvtárakra
és levéltárakra. A három terület együttm
űködésére rengeteg lehetőség nyílik.


Az egyének, családok, üzleti vállalkozások és intézmények által továbbfejlesztett
levéltárak a múltunkról mesélnek, megmutatják, hogy az egyén, a közösség és a
nemzet hogyan vált azzá, ami. A történelem jobb megértése

által jobban megértjük
saját magunkat, a közösséget, amelyben élünk, és saját kulturális örökségünket is. A
levéltárakban őrzött anyagok segítségével közelebb kerülhetünk a történelmi
eseményekhez, hiszen a dokumentumok, levelek, filmek, felvételek, térké
pek,
tervrajzok, rajzok, plakátok, fényképek a történelemnek elsődleges forrásai.


A múzeumok a gyűjtemény, a tárgyak megjelenítésének és értelmezésének gondos
mérlegelésével elérhetik, hogy a közösséghez tartozás érzését olyan csoportokban
is előidézzék,
akik korábban esetleg perifériára szorultak. Elősegíthetik a különböző
közösségek közötti kölcsönös tisztelet, megértés és tolerancia kialakulását,
felvehetik a harcot a diszkrimináció és a toleranciát akadályozó rossz beidegződések
ellen.


A könyvtárak má
r régóta biztosítják az emberek számára az információs, az oktatási
és a kikapcsolódást segítő anyagokat és forrásokat. Most lehetővé tehetik a
számítógéppel nem rendelkezők számára, hogy az Internetet információszerzésre,
vagy kommunikálásra használják, m
egteremthetik a feltételeket a házi feladat
elkészítéséhez a hátrányos helyzetű családok gyermekeinek, virtuális
szolgáltatásokat nyújthatnak a lakáshoz kötött, vagy elszigetelt embereknek, és ezen
kívül még sok mindenben segíthetnek. Az EU felismerte, mil
yen sokat tehetnek a
könyvtárak az ügyért, ezért az Európai Szociális Alapon (ESF), és az
EQUAL

programon
[6]

keresztül költségvetési
támogatást nyújt. Ez utóbbi program új utakat
Calimera útmutató

17

Gyakorlati útmutató

keres a dolgozók és az álláskeresők által tapasztalt megkülönböztetés és
egyenlőtlenség leküzdésére.


Miután közelebb állnak a közösséghez, a helyi intézmények nagyobb hatásfokkal
működhetnek, mint az országos
intézmények, különösen akkor, ha arra buzdítják az
egyéneket és csoportokat, hogy létrehozzák saját gyűjteményüket és közösségi
levéltáraikat, vagy önkéntes munkát végezzenek. Összehasonlítva a nagy országos
intézményekkel, a helyi intézmények légköre bará
tságosabb, talán kevésbé
bürokratikus is, ezért ezek az intézmények fogékonyabbak és rugalmasabbak
lehetnek. A kulturális örökség intézményeivel való kapcsolat jótékonyan hat az
emberek életére, mert növeli önbecsülésüket, önbizalmukat, új készségeket
sajá
títhatnak el, és megtapasztalhatják azt, hogy tartoznak valahova.

Veszélyeztetett csoportok






Vissza a témakörökhöz


A helyi intézmények egy része Európában már biztosít szolgáltatásokat az alábbi
veszélyeztetett
csoportoknak, bár ezek eloszlása a földrajzi elhelyezkedést illetően,
vagy a szolgáltatás típusa és minősége szempontjából elég esetleges:



sérült emberek (ide tartoznak a baleset vagy betegség következtében
mozgásukban átmenetileg korlátozottak, a hosszan
tartó betegségtől
-

pl. ízületi
gyulladástól
-

szenvedők, az életkorukból adódó problémákkal küszködők, a
nyomtatott formátumok olvasásában gátolt emberek
, a tanulási nehézséggel
küszködők és a szellemi fogyatékosok);



lakáshoz kötött emberek;



a társadalmi
kirekesztettség veszélyének kitett idősebb emberek;



veszélyeztetett családban felnövő gyerekek;



munkanélküliek;



alkohol
-

és drogproblémákkal küszködők;



hajléktalanok;



menekültek és menedékjogot kérők;



bevándorlók;



etnikai, nyelvi, vallási vagy kulturális k
isebbségek;



szakképzetlen emberek;



az iskolát túl korán elhagyók;



kistelepülésen élők;



szegények;



rabok.


A kulturális intézmények a következő módon segíthetik még a társadalmi kirekesztés
leküzdését:



elsődleges célként valamennyi szolgáltatásukba beépítik

a társadalmi befogadás
ügyét. Az intézményesített kultúra olyan közeg legyen, ahol a társadalmi
befogadás fejlődésnek indul;



konzultálnak a társadalomból kirekesztett csoportokkal, bevonva azokat is, akik
nem használják a szolgáltatásokat azért, hogy felm
érjék szükségleteiket és
vágyaikat, illetve ezek megvalósítását segítsék;



szolgáltatásokat létesítenek ott, ahol erre igény van, de építenek a már meglévő
lehetőségekre és szolgáltatásokra, ahol ez lehetséges;



megfontolják annak a lehetőségét, hogy más hel
yi szolgáltatással egy helyre
telepítsék saját szolgáltatásaikat;

Calimera útmutató

18

Gyakorlati útmutató



mobil szolgáltatásokat biztosítanak félreeső területeken élők számára,
kiállításokat rendeznek az ilyen közösségek számára, utazó kiállítást szerveznek;



partnerkapcsolatokat létesítenek a s
zolgáltatások, és a szolgáltatásfejlesztés
érdekében;



szolgáltatásokat nyújtanak intézetekben
-

pl. bentlakásos intézetekben,
kórházakban, börtönökben
-

élők számára;



biztosítják, hogy gyűjteményük és kiállításaik tükrözi a helyi közösség kulturális,
nyelv
i és társadalmi sokszínűségét, pl. a könyvtárak gondoskodnak a kisebbségi
nyelven íródott, vagy más formátumban lévő könyvek, újságok, stb.
beszerzéséről;



szolgáltatásaikat a speciális igényű csoportokhoz kell idomítaniuk;



újra kell fogalmazniuk a kiszolgá
ló személyzet szerepét, amely kiegészül a
társadalmi érzékenység fogalmával és oktatási feladatokkal is;



meg kell változtatniuk a múzeumok, könyvtárak és levéltárak arculatát azért, hogy
azok vonzóbbak legyenek a társadalomból kirekesztett csoportok számár
a,
anélkül, hogy ezzel hagyományos közönségüket elriasztanák;



biztosítaniuk kell, hogy dolgozóik összetétele tükrözze a helyben élő népesség
összetételét, pl. a kisebbségek, vagy mozgássérültek köréből toborzott
munkatársakkal;



az IST
-
t

(Information Society Technologies) teljes mértékben kihasználva

küzdjenek a társ
adalmi kirekesztés ellen.


Az IST használata a társadalmi kirekesztettség leküzdésében


Vissza a témakörökhöz


A modern világban fontos az, hogy minden ember hozzáférjen az IST lehetőségéhez,
amely egyre inkább áthat
ja a közösségi élet minden területét. A legtöbb
munkahelyen szükség van valamilyen szinten az IST ismeretekre, és a vásárlásnál, a
banki ügyintézésnél valamint sok szabadidős tevékenységnél is sor kerülhet az IST
használatára. Ma még az emberek egy része n
em fér hozzá az új technológiához, és
ez digitális megosztottságot eredményez. A helyi kulturális intézmények helyzetükből
adódóan segíthetnek ezen a problémán, ha digitalizált szolgáltatásaikat a
nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszik.


Elmaradottabb
városi vagy vidéki környezetben magasabb a munkanélküliek, az
alacsonyjövedelműek és az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők aránya, és
ezeken a területeken az Internet is kevés helyre jut el. Ez kihatással van a helyi
gazdaságra és általában az
élet
minőségre, tehát a nyilvános hozzáférés lehetősége
különösen fontos. (lásd a
Társadalmi és gazdasági fejlődés

címszó

alatti irányelvet)


A közművelődési intézmények anyagaikat eddig azok fizikai valójában gy
űjtötték,
őrizték meg és rendszerezték. Az IST lehetővé teszi, hogy a jövőben digitális
helyettesítőkkel dolgozzanak, amelyeket különböző szempontok, pl. téma szerint
csoportosíthatnak. Egy közösség kulturális öröksége nyilvántartható az állomány
formátumá
ra való tekintet nélkül
-

mint könyvek, tárgyak, fényképek, dokumentumok,
hangfelvételek, filmek, videó felvételek, stb. gyűjteménye
-
, ahol a keresés kulcsszó,
téma vagy szövegrészlet alapján lehetséges. Ily módon a szolgáltatás a társadalmi
befogadást fi
gyelembe véve történik, mert az emberek olyan módon használhatják a
gyűjteményt, ahogy az nekik, illetve az adott körülmények között a legmegfelelőbb,
mindez pedig fokozza bennük a közösséghez tartozás érzését. (Lásd még a
Kulturális azonosságtudat és kohézió

címszó alatti

irányelvet.)


Calimera útmutató

19

Gyakorlati útmutató


Néhány példa arra, hogyan használhatják a veszélyeztetett csoportok az IST
-
t:



IST szolgáltatások biztosítása a
betegek
számára, otthon vagy a kórházban;



az oktatási vagy
gazdasági szempontból inaktív
idősek
megtanulhatják az IST
használatát, vagy ha házhoz kötöttek, a szolgáltatást el lehet juttatni hozzájuk;



az IST felhasználható a társadalomból kirekesztett vagy az elszegényedett
környéken élő családokban a
gyermekek
házi feladatának elkészítéséhez;



a
munkanélküliek

és a
szakképzettséggel nem rendelkezők

javíthatják
készségeiket azért, hogy munkát szerezzenek;



a
börtönök
az IST szolgáltatásokat a rehabilitáció elősegítésére használhatják;



az IST a
hajléktalanok
számára olyan lehetőségeket nyithat meg,

amelyek
általában csak az állandó lakóhellyel rendelkezők számára elérhetőek;



azok az emberek, akiknek nem anyanyelve az ország hivatalos nyelve, sokat
profitálhatnak a kisebbségi nyelven biztosított online szolgáltatásokból;



a
bevándorlók, menekültek és
politikai menedékjogot kérők
népes táborára
Európában gyakran a társadalmi kirekesztettség egyéb kritériumai is jellemzőek,
pl. az alacsony jövedelem, a nyelvi korlátok, vagy a szegényes lakókörnyezet.
Sokat segíthet az új környezethez való alkalmazkodásba
n, ha anyanyelvükön
juthatnak hozzá az online szolgáltatásokhoz;



a
saját Internet hozzáféréssel nem rendelkezők
rokonaikkal és barátaikkal
tarthatják a kapcsolatot az IST lehetőségén keresztül, és ez segít összetartani a
családokat és enyhít az elszigetelt
ség érzésén. Az IST a szabadidő eltöltésében
is segíthet, játszhatnak például sakkot online, ami talán léha dolognak tűnik, de
fejleszti a készségeket és javítja az életminőséget;



a szolgáltatások a
fogyatékkal élő emberekhez
is eljuthatnak, ha hozzáférhet
ő
formátumban készülnek.


Mobil szolgáltatások







Vissza a témakörökhöz


A szolgáltatások innovatív megközelítése azt eredményezi, hogy azok jó
minőségben mindenkihez eljutnak, különösen ott, ahol a helyi, vagy re
gionális
népesség jelentős hányada kisvárosban vagy falvakban él. Közülük sokan jómódúak,
de különböző okok
-

távolság, földrajzi elszigeteltség, kevesebb munkahely,
közlekedési problémák, a szolgáltatások vagy más lehetőségek nehezebb elérése


miatt mégi
s a veszélyeztetett csoporthoz tartoznak. Mobil szolgáltatások
segítségével a kisközösségekhez, iskolákhoz és az otthonokba is eljuttathatók
például művészeti programok, kiállítások, információs kampányok vagy könyvtári
szolgáltatások. A technológiai fejle
sztések, például a szélessávú és vezeték nélküli
hálózatok, a Földrajzi Információs Rendszerek (
Geographical Information Systems
-

GIS), új utakat nyitnak meg, és a szolgáltatások eljuthatnak az otthonokba, vagy
olyan közösségi központokba, mint a faluház,

például




a számítógépek mozgó járműveken is szállíthatók hozzáférést biztosítva a
katalógusokhoz és az Internethez;



a számítógépek eljuttathatók az otthonokba vagy bentlakásos intézetekbe;



laptopok kölcsönözhetők egyéneknek vagy csoportoknak;



számítógépek, digitáli
s kamerák, audiofelszerelések, stb. kölcsönözhetők
csoportok számára tartalom létrehozása céljából.



Calimera útmutató

20

Gyakorlati útmutató

A hozzáférhetőség kérdései







Vissza a témakörökhöz


(lásd
még
Hozzáféré
s fogyatékkal élők számára

címszó

alatti irányelveket a
Technikai irányelveknél)







Becslések szerint Európa teljes népességének mintegy 10
-
15 százaléka tartozik a
fogyatékkal élők közé. Körükben kétszer nagyobb az esélye annak, hogy nem fejezik
be tan
ulmányaikat; számukra az oktatás nem mindig úgy és olyan színvonalon
érhető el, mint mások számára, míg lehetőségeik a továbbtanulásra, a
felsőoktatásban való részvételre, a szakképzésre és a munkahelyszerzésre gyakran
korlátozottak. Náluk körülbelül ötszö
r nagyobb a munkanélküliség esélye. A
fogyatékkal élő emberek megítélése drámai változáson ment keresztül az elmúlt
évtizedekben. Ma már egyre inkább sikerül elfogadtatni azt a szemléletet, hogy ők is
értékes tagjai a társadalomnak, ugyanolyan jogokkal, ma
guk döntenek életükről, és
hatással vannak a társadalmi fejlődésre is. A befogadó társadalom elismeri, hogy
vannak fogyatékkal élő tagjai, felméri igényeiket és megteremti azt a színteret, ahol
hasznossá tehetik magukat.



Az Európai Uniós Szerződés 13. ci
kke
-

amely szerint küzdeni kell a fogyatékos
emberek hátrányos megkülönböztetése ellen


ösztönzően hat azokra a
kezdeményezésekre, amelyek a fogyatékkal élő emberek teljes körű jogaiért szállnak
síkra. (lásd:
European Union Disability Strategy

[4]
.) A fogyatékkal élők európai
fóruma (
European Disability Forum

[7]
) azért harcol, hogy a szolgáltatások
hozzáférhetőségéről szóló irányelvek kidolgozásánál az érintettek igényeit is vegyék
figyelembe. A kulturális örökség intézményeinek ismerni kell az európai irányelveket,
azokhoz igazodniuk kell,
hiszen az európai jogalkotás hatással lesz majd a
fogyatékkal élők jogainak fejlődésére valamennyi tagállamban. Az Egyesült
Királyságban például az európai foglalkoztatási utasítás (
European Employment
Directive 2000/78/EC

[
8]
) következtében 2004
-
től ki kell terjeszteni az 1995
-
ben
elfogadott, a fogyatékkal élők diszkriminációjáról szóló törvényt (
Disability
Discrimination Act 1995

[
9
]) valamennyi munkáltatóra
, függetlenül a dolgozók
számától.


A fogyatékkal élő emberek, azaz a testi fogyatékosok (korlátozott mozgás, eg
yensúly
érzék, teherbírás vagy magasság), az érzékelésükben sérültek (csökkent látás
és/vagy hallás) és a nyomtatott szöveg olvasásában korlátozottak (ide tartoznak a
látássérültek, a szellemi vagy testi fogyatékossággal rendelkezők éppúgy mint a
diszlexiá
sok, akiknek a nyomtatott szöveg olvasása nehézséget okoz)
hozzáférésével kapcsolatos kérdéseket négy területre bonthatjuk:



fizikai hozzáférés (az épületekhez, kiszolgáló pultokhoz, munkaállomásokhoz,
olvasó termekhez, polcokhoz, stb.)



szellemi hozzáférés
(az információhordozók tartalmához, beleértve a más
formátumú anyagokat, az átalakított munkaállomásokat és a speciális
szoftvereket is);



virtuális hozzáférés (szolgáltatások biztosítása azoknak, akik nem tudnak
ellátogatni az épületbe: ez jelentheti a lak
áshoz kötött emberek meglátogatását,
vagy digitális hozzáférést);



valamint a kiszolgáló személyzet továbbképzése a tekintetben, hogy hogyan
segíthetnek a fogyatékkal élő embereknek.


Calimera útmutató

21

Gyakorlati útmutató

A hozzáférés kérdésének fontos szerepet kell kapnia az intézményi munka
m
egszervezésében. Új szolgáltatások tervezésénél, vagy meglévő szolgáltatások
digitalizálásánál már a tervező szakaszban át kell gondolni a hozzáféréssel
kapcsolatos kérdéseket, nem pedig utólag. Jelenleg azonban a meglévő
szolgáltatásokat kell az irányelve
k és a törvények által megkövetelt szintre hozni.
Hasznos dolog a megközelíthetőség szempontjából átvizsgálni az intézmény
egészét: épület, bútorzat, felszerelés, információs táblák, reklámanyagok, állomány,
weboldal, stb. Ezt a vizsgálatot végrehajthatják

a munkatársak is, de felkérhetnek
külsőst is. A dokumentált hivatalos vizsgálat később segíthet vitás esetek
eldöntésében, vagy kártérítési követeléseknél.


Ajánlatos a fogyatékkal élő embereket a kezdetektől bevonni, megvitatni velük azt,
hogy mire van s
zükségük, és azt, vajon a biztosított szolgáltatások megfelelőek
-
e
számukra.


Amennyiben pénzügyi kérdések merülnek fel, a változtatásokra és fejlesztésekre
fordított kiadásoknak arányban kell állniuk a szolgáltatások céljával ill. felhasználási
módjával.
A legtöbb esetben „ésszerűséget” várnak el az intézményektől, pl. az
épületek átalakításánál, stb. Az intézményigazgatók feladata azt ellenőrizni, vajon
van
-
e mód állami támogatás igénybevételére. Lehetséges, hogy egyes
berendezések vásárlásánál ÁFA vissza
térítés, vagy adókedvezmény vehető
igénybe. Jótékonysági vagy kereskedelmi szervezetek is szponzorálhatják az
intézményt. Az intézmény költségvetésének


a felújításra, állományszerzésre,
rendezvényekre, kiadványokra és kiállításokra szánt kereten kívül


tartalmaznia kell
a fogyatékkal élők hozzáférésének biztosításához szükséges költségvetési
forrásokat is.


A közművelődési intézmények továbbképzésein foglalkozni kell a fogyatékkal élők
ügyével, a munkatársaknak meg kell tanulniuk a speciális berendezése
k használatát,
illetve a különböző típusú fogyatékossággal rendelkező emberekkel való foglalkozás
módjait. Hogy erre milyen technológia áll rendelk
ezésre azt lásd
Hozzáférés
fogyatékkal élők számára
, a Technikai
irán
yelvek című részben.


Következtetések

Egy önkormányzat által működtetett múzeum, könyvtár vagy levéltár együttműködhet
más osztályokkal is, hogy a társadalmi kirekesztés leküzdésére megfelelő
intézkedéseket dolgozzon ki. (Ilyen intézkedés lehet például, ha

a fogyatékkal élő
emberek, vagy a gyerekek hosszú távra kölcsönözhetnek számítógépet az
önkormányzaton, vagy iskolán keresztül.) Az egyes helyi intézmények közös eljárást
dolgozhatnak ki stratégiájuk és szolgáltatásaik fejlesztésére:



felmérik a társadalom
ból kirekesztett embereket, földrajzi eloszlásukat, és
-

kapcsolatba lépve velük


szükségleteiket;



értékelik és felülvizsgálják a jelenlegi gyakorlatot;



stratégiát dolgoznak ki és fontossági sorrendet állapítanak meg a költségvetést
illetően;



fejlesztik s
zolgáltatásaikat, továbbképzik a személyzetet;



bevezetik és megismertetik szolgáltatásaikat;



értékelik a szolgáltatások eredményességét, felülvizsgálják és javítják azokat.


Calimera útmutató

22

Gyakorlati útmutató

A szolgáltatások eredményét és sikerességét rendszeresen ki kell majd értékelni az

előre
megfogalmazott célok és teljesítménymérő szempontok alapján (lásd még a
Teljesítmény és értékelés

címszó

alatti irányelvet). Így az intézmények
megmutathatják, milyen fontos szerepet játszanak az adott közösségben
,
levonhatják a szükséges tanulságokat, és tovább javíthatják szolgáltatásaikat.




JÖVŐBELI FELADATOK

Vissza a témakörökhöz


Sok országban ma világosabb
nemzeti, és ennek következtében helyi stratégia
jelenik meg. Ez segíti a közművelődési intézményeket abban, hogy előre lépjenek az
irányítás és partnerkapcsolatok terén, és hatékonyan kezeljék a társadalmi
kirekesztettség problémáját. Ezt azonban csak közö
s és széleskörű akcióval tehetik
meg.


A nemzeti kormányoknak holisztikus módon kell megközelíteniük a társadalmi
befogadással kapcsolatos ügyeket, és el kell ismerniük azt az egyedülálló szerepet,
amelyet a múzeumok, könyvtárak és levéltárak játszhatnak e
zekben, valamint a
lakókörnyezet megújításában. A közművelődési intézményeknek pedig figyelemmel
kell kísérniük a társadalmi befogadást célzó terveket, és azok megvalósításáért kell
munkálkodniuk.


A helyi önkormányzatoknak támogatniuk kell a múzeumok, kön
yvtárak és levéltárak
munkáját, biztosítaniuk kell a megfelelő forrásokat, meg kell teremteniük a más
szervezetekkel való együttműködés lehetőségét, valamint sokféle értékelési
módszert kell bevezetniük.


A művelődéspolitikusoknak a szektor elismertségéért

kell dolgozniuk, azért, hogy a
társadalmi befogadásért és a lakókörnyezetek megújulásáért tevékenykedő egyének
és szervezetek tudomást szerezzenek a szektorban rejlő páratlan lehetőségekről.


A múzeumoknak, könyvtáraknak és levéltáraknak a társadalmi befo
gadás
szószólóivá kell válniuk, építve az élethosszig tartó tanulásban, az eKormányzatban,
a lakókörnyezetek megújításában, stb. játszott szerepükre. A társadalmi kirekesztés
megszűntetéséért vívott harc élére kell állniuk.


A közművelődési intézményeknek
elsődleges fontosságú programként be kell
építeniük szolgáltatásaikba a társadalmi befogadás elvét. Az intézményrendszer
olyan legyen, ahol a társadalmi befogadás ügyét előbbre viszik.



A múzeumoknak, könyvtáraknak és levéltáraknak konzultálniuk kell a tá
rsadalomból
kizárt csoportokkal
-

mind a felhasználókkal mind pedig azokkal, akik nem veszik
igénybe a szolgáltatásokat


azért, hogy szolgáltatásaikat az elvárásoknak
megfelelően alakítsák át.


A döntéshozóknak és a munkatársaknak
-

a helyi vezetőkkel egy
ütt
-

arra kell
bátorítaniuk a kirekesztett csoportokat, hogy kezdeményezzék a szükségleteiknek
megfelelő szolgáltatások biztosítását.


Calimera útmutató

23

Gyakorlati útmutató

A döntéshozóknak valamennyi intézkedést meg kell vizsgálniuk a társadalmi
befogadás szempontjából, például a nyilvántart
ási rendszer és a szolgáltatási díjak
rendszere lehet társadalmilag kirekesztő.


A képzéssel foglalkozó intézményeknek biztosítaniuk kell, hogy kurzusaik és
programjaik a társadalmi befogadás elvének megfeleljenek. Nem csak a kiszolgáló
részlegben dolgozók
nak, hanem valamennyi munkatársnak állandó tanulásra van
szüksége ahhoz, hogy a társadalmi és kulturális sokszínűség iránti érzékenysége
fejlődjön, hogy az ügyfeleket magasabb szinten szolgálhassa ki, és hogy szükség
esetén az IST készségeket oktathassa.


A kutatóintézeteknek és a finanszírozó testületeknek részletes kutatást kell
végezniük a kirekesztett csoportok kulturális örökséggel kapcsolatos igényeiről.
Részletes statisztikai vizsgálatban fel kell mérniük, hogy az egyes kirekesztett
csoportok mely sz
olgáltatásokat használják, illetve hatékony és átfogó értékelési
módszerekkel felmérniük azt, hogy milyen hatással van a szektor a társadalmi
befogadásra.


A telekommunikációs szolgáltatóknak valamennyi közösség számára
-

földrajzi
helytől függetlenül
-

bi
ztosítani kell az ICT kapcsolatot, pl. szélessávú, kábel, vagy
vezeték nélküli technológiával.


A hardver és szoftver fejlesztőknek új módszereket kell kidolgozniuk az IST alapú
szolgáltatások biztosítására, a hozzáférhető formátumok és a többnyelvű
szolgá
ltatások fejlesztésére.




HIVATKOZÁSOK

Vissza a témakörökhöz


[1]

National Action Plans for social inclu
sion

(
http://europa.eu.int/comm/employment_social/news/2001/jun/napsincl2001_en.html
)
based on the common objectives adopted at the Nice European Council

(
http://europa.eu.int/comm/employment_social/soc
-
prot/soc
-
incl/com_obj_en.htm
).


[2]

Universal Declaration of Human Rights

http://www.un.org/Overview/rights.html


[3]

European Convention on Human Rights

http://www.hri.org/docs/ECHR50.html



[4]

European

Union Disability Strategy

http://europa.eu.int/comm/employment_
social/soc
-
prot/disable/strategy_en.htm



[5]

Community Action Programme to Combat Social Exclusion 2002
-
2006
http://www
.europa.eu.int/comm/employment_social/soc
-
prot/soc
-
incl/ex_prog_en.htm



[
6
]
Public Libraries and the EQUAL Agenda: Public Libraries: Social Inclusion and
Lifelong Learning in the United Kingdom, Italy and France by R
obert Davies and
David Fuegi with contributions by Pier Giacomo Sola and Alessandra Tagliavini.
August 2004.

http://www.learneast.com/transnational/docu
ments/EQUALcomparativestudy
-
finalsept.04.pdf

Calimera útmutató

24

Gyakorlati útmutató

[7]

European Disability Forum
http://www.edf
-
feph.org/


[8]

European Employment Directive 20
00/78/EC

http://europa.eu.int/eur
-
lex/pri/en/oj/dat/2000/l_303/l_30320001202en00160022.pdf



[9]

Disability Discriminat
ion Act 1995

http://www.hmso.gov.uk/acts/acts1995/1995050.htm





LINKEK


Vissza a témakörökhöz


Európa


Access to Cultural Heritage: Policies of Presentation and Use (ACCU)

A 2004. szeptemberében elindított hároméves projekt célja a kulturális örökséghez
való hozzáférés ügyének előmozdítása. A projekt a működtetők közötti kooperációt
segíti a kulturális örökség kezelésének területén, új eszközöket kínál a
szakembereknek a hoz
záféréssel kapcsolatos témákban. Hat ország kulturális
intézményei vesznek részt a projektben a Finnish National Board of Antiquities
(Helsinki, Finnország) vezetésével.

http://www.abm
-
utvikling.no/soknadsmidler/eu/fetsund_lenser/PRESSEMELDING_ACCU.pdf


EQUAL

Az Európai Társadalmi Alap (Europen Social Fund) által finanszírozott EQUAL
projekt része annak az Európai Uniós programnak, amely több és jobb álláshel
y
megteremtését tűzte ki célul, valamint annak biztosítását, hogy ezek az állások
mindenki számára elérhetőek legyenek. A program három kapcsolódó területet fog
át, nevezetesen a társadalmi befogadást, az élethosszig tartó tanulást és a
foglalkoztatást. Új

utakat keres a foglalkoztatottak és álláskeresők által tapasztalt
diszkrimináció és egyenlőtlenség leküzdésére. Foglalkozik továbbá a menedékjogot
kérők helyzetével is.

http:/
/europa.eu.int/comm/employment_social/equal/index_en.html



Infobus

Az InfoBus néven ismert Mobil Információs és Kommunikációs Központ (Mobile
Information and Communications Centers
-

MICC) projektje információs forrásokat és
segédeszközöket juttat el hát
rányos helyzetű csoportoknak Dél
-
kelet Európában
(
Albánia, Koszovó, Macedónia, Montenegró és Szerbia). Hozzáférést biztosít az
információhoz, az oktatáshoz és továbbképzéshez, a közösségi és gazdasági
fejlődéshez, valamint a kiterjedt kormány
-
polgár kommun
ikációhoz.

http://www.infobus.org/


Finnország


Info Bank

Az Info Bank oldalai fontos információkat közölnek a bevándorlókkal arról, hogyan
működik a finn társadalom és milyen lehetőségek vannak az országban. Több
n
yelven hozzáférhető.

http://www.caisa.hel.fi/



Calimera útmutató

25

Gyakorlati útmutató

Olaszország


ABSIDE

Az EQUAL program által finanszírozott ABSIDE program (Apprendere in Biblioteca
nella Società dell'Informazione per ridurre la Discriminazione e l
'Emarginazione
sociale


Learning

within libraries in the Information Society to reduce social
discrimination and exclusion) célja az, hogy a közkönyvtárakon belül a tanulási
pontok hálózatát kiterjessze, és támogassa a könyvtárost, akinek feladatköréhez m
ár
az oktatás, a tanácsadás és a tanulni vágyó felhasználók segítése is hozzátartozik.

http://www.abside.net/


Spanyolország


España.es

A következő programok tartoznak ide:

Internet a könyvtárakban
http://internetenlasbibliotecas.red.es/
,

Internet az iskolákban
http://internetenlaes
cuela.red.es/
, és

Internet a falvakban
http://internetrural.red.es/
. A program célja nyilvános Internet
elérési pontok széles hálózatának kialakítása, nagysebességű kapcsolattal. Az
"Internet a könyvtárban" va
lamennyi spanyol közkönyvtár felszerelését jelenti.
Körülbelül 38 millió eurós beruházással 4000 közkönyvtárat látnak el például
szélessávú kapcsolattal, és több mint 12.000 új
-

nyilvános Internet hozzáféréssel
ellátott
-

számítógéppel.

http://www.red.es/Redes
-
Page
-
PlantPageStandard_espana.html


Egyesült Királyság


Community Access to Archives Project (CAAP)

Egyéves kísérleti projekt, amely 2003. novembere és 2004. decembere között

zajlott.
A projektet a The National Archives (TNA) vezette és finanszírozta, együttműködve a
következő szervezetekkel: West Yorkshire Archive Service (WYAS), Hackney
Archives Department (HAD), National Archives of Scotland (NAS), National Council
on Archi
ves (NCA), National Library of Wales (NLW), Public Record Office of
Northern Ireland (PRONI), és a Commanet. A program célja az, hogy ösztönözze a
társadalmi befogadást, és új közönséghez juttassa el az levéltárak anyagát.

http://www.nationalarchives.gov.uk/archives/caap/



LearnEast

Az EQUAL program által támogatott és finanszírozott projekt célja az, hogy új
módszereket dolgozzon ki a közkönyvtárak számára helyi szinten a következő
témákban: hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatása, különösen a nők újbóli
munkába állása; foglalko
ztatottak és munkanélküliek, akik készségeiket szeretnék
fejleszteni; etnikai kisebbségek; idősebb tanulók; és utazók. A projektben Kelet
-
Anglia közkönyvtárai, valamint olasz és francia partnerintézmények vesznek részt.

http://www.learneast.com/


Museums,
Libraries and Archives Council

Az MLA hasznos eszközkészletet állított össze a kulturális örökség intézményei
számára. Ez jó kiindulási alap annak biztosításához, hogy a hozzáféréssel és a
befogadással kapcsolatos elveket beépítsék az intézmény munkájába.

http://www.mla.gov.uk/documents/socialinc_tk.doc


Calimera útmutató

26

Gyakorlati útmutató


Museums, Libraries and Archives Council

2003 a Fogyatékkal Élők Éve volt Európában. Az MLA közreadta The Disability
Portfolio című dokumentumát, amely 12 ismertetőből összeállított gyűjtemény. Ez
arról szól, hogyan elégíthetőek ki a múzeumokban, könyvtárakban, levéltárakban
felhasználóként vagy
munkatársként jelen lévő fogyatékkal élők igényei. Értékes
tanácsot, információt és útmutatást nyújt a nehézségek leküzdésére, valamint a jó
gyakorlat követésére.

http://www.mla.gov.uk/act
ion/learnacc/00access_03.asp



Museums, Libraries and Archives Council

2004. februárjában az MLA megalkotta a ’Hozzáférés mindenkinek’ eszközkészlet: a
befogadás lehetőségei a múzeumokban, könyvtárakban és levéltárakban című
dokumentumát.

http://www.mla.gov.uk/documents/access_mla_tk.pdf



Scottish Library & Information Council (Slic)

2004. júniusában a Slic beszámolót tett közzé Making a difference: libraries, ICT &
social inclusion címme
l, amely a skót közkönyvtárakban zajló projekteket mutatja be.
http://www.slainte.org.uk/Files/pdf/pnet/gates/gatesreport04.pdf
.


Erre egy példa a

Dundee projekt 'Learning
Together Through Reminiscence' (’Tanuljunk együtt
visszaemlékezéseken keresztül’), amely


a helyi közösségek tagjainak
visszaemlékezései alapján
-

létrehozott egy weboldalt és kiadott egy könyvet régmúlt
idők emlékeiről. A projekt keretében sokan tanulták

meg a számítógép használatát,
és iskolás gyerekeket is bevontak, hogy kifejlesszenek egy többgenerációs tanulási
programot. A weboldalra további visszaemlékezések küldhetők be.

http://www.dundeecity.gov.
uk/gates/


Cseh Köztársaság


Support for social programmes


Szociális programok támogatása



Člověk v tísni


Emberi jogi munkával kapcsolatos igények támogatása szociális
munkaprogrammal, képzési programokkal, stb.

http://www.clovekvtisni.cz




Nadace rozvoje občanské společnosti (NROS)
-

A Civil Társadalom Fejlesztési
Alapítvány olyan non
-
profit szervezeteket támogat, amelyek a veszélyeztetett és
hárányos helyzetű csoportokkal foglalkoznak, védik az emberi jogok
at, és a
demokratikus értékeket, elősegítik a kissebbségekkel kapcsolatos toleranciát és
kommunikációt.
http://nros.cz




Open Society Fund in Prague

Nyitott Társadalom Alapítvány Prágában

Programokat támogatnak, amelyek a
törvényi szabályozás, civil kormányozás,
emberi jogok, képzés, esélyegyenlőség művészetek, kultúra területével
foglalkoznak.

http://osf.cz




Lengyelország


Ikonka project (Icon Project)

Az Információs és Tudományos Miniszté
rium célja PIAP
-
k létesítése a helyi
könyvtárakban és közösségi központokban szerte Lengyelországban, különösen
kisvárosokban és falvakban. A projekt különösen arra irányul, hogy megszüntesse
Calimera útmutató

27

Gyakorlati útmutató

azokat a problémákat, amelyeket a digitális szakadék okoz, tréni
ngekkel, szabad
Internet hozzáféréssel.

http://www.informatyzacja.gov.pl/en/projekty.html



Oroszország


The Youth of Moscow

Moszkva Észak
-
nyugati kerületének központi könyvtári rendszere eg
y programot
fejlesztett ki, amelynek célja, hogy támogassa a fiatalok egészséges életmódját,
harcoljon a drog és alkohol fogyasztása, a bűnözés és antiszociális magatartás ellen.
http://www.horoshevo.ru/




Vissza a tartalomhoz


Calimera útmuta


28


Gyakorlati útmutató



Calimera Guidelines

Kulturális azonosságtudat és
kohézió




T
ÉMAKÖRÖK



Az irányelvekben megfogalmazott témák a következők:

Kulturális sokszínűség

Közösségi kohézió

Új tartalmak létrehozása

Kulturális közösségi információ

Sokszínű kulturális tartalom




IRÁNYELVEK

Vissz
a a témakörökhöz


A kultúrának sokféle meghatározása létezik. Egy társadalom vagy közösség
azonosítható kultúrája, közös ismeretanyaga, valamint az egyes generációk által
továbbadott hagyományai alapján. Ebben az értelemben beszélhetünk közös európai
kult
úráról, illetve sok különböző kultúráról Európán belül. Minden egyes embernek
szüksége van önazonosság tudatra: arra, hogy tudja hova tartozik, mely
közösséghez, mely kultúrához. Ahogy azonban Gandhi mondta, „Nem maradhat fenn
az a kultúra, amely mások kiz
árására törekszik”. Így tehát a kulturális sokszínűség
feltételezi a társadalom befogadó készségét; összetartó közösség csak befogadó
társadalomban létezik, ahol a különböző kultúrák kölcsönös egyetértésben élnek.
Romani Prodi, az Európai Bizottság elnöke
2004. februárjában így fogalmazott:
Európa egy sokszínű közösség olyan egysége, ahol a különbségekre úgy tekintenek,
mint amelyek gazdagítják az egészet. Azt is mondta, hogy az európaiak többféle
módon elkötelezettek: lojálisak városukkal, régiójukkal, ors
zágukkal és az Európai
Unióval is. [
1
]


Az EU Információs Társadalom és Média Bizottságának felelős új megbízottja,
Viviane Reding megfogadta, hogy „az újítás, a befogadás és a kreativitás biztosa
lesz”. „Az újítá
s lesz az előrevivő erő a Lisszaboni folyamatban; a befogadás legyőzi
a digitális megosztottságot, erősíti az európai azonosságtudatot és annak kulturális
sokszínűségét a média eszközeivel, amely szabad teret enged a kreativitásnak”. Mrs
Reding hozzátette,

hogy „az új technikának segítenie kell abban, hogy a képek,
történetek, Európa népeinek történelme és egyedisége szélesebb körben ismertté
váljon”
[
2
].


A kultúra tágabb értelmezés szerint „mindaz, amit teszünk”,
és a mindennapi életben
átfedések vannak a kultúra és tudás, a tanulás és információ között.


Az Európai Unió támogatja azokat a kezdeményezéseket, amelyek a kultúra
megőrzését, fejlesztését és előmozdítását célozzák [
3
]. Az Európai Unió
Calimera útmutató

29

Gyakorlati útmutató

meghatározása szerint ide tartozik „a nyelv, az irodalom, az előadó mű
vészetek, a
képzőművészet, az építészet, az iparművészet, a filmművészet, valamint a rádiós és
televíziós műsorközlés”
[4].

Az Unió kultúrpolitikája tiszteletben tartja a kulturális
azonosságtudatot és sokszínűsége
t, célja ezeket megőrizni, támogatni és mindenki
számára elérhetővé tenni. Az Európa Tanács hasonló elveket vall, és
Kultúrpolitika
és cselekvés

web
-
oldalán
[5]

hasznos publikációkat sorol fel olyan témákról, mint a
kulturális sokszínűség vagy a konfliktusok megelőzése.


Az EU a közösség összetartását különböző akciókkal, irányelvekkel, témákkal,
programokkal és projektekkel segíti.
Többek között

ilyen



a
Kultúra 2007

program (2007
-
2013)
[6].

Ez váltja fel a
KULTÚRA 2000

[7]

programot, amely 2006
-
ban fejeződik be. A 2004 márciusában kiadott
közleményre építve


melynek címe Működő polgárság: az európai kultúra és
sokszínűség ápolása ifjúsági, kulturális, audiovizuális programokon keresztül,
polgári részvétellel
[8]



a cél az, hogy kulturális együttműködéssel közös
kulturális térség jöjjön létre, és az európai azonosságtudat alulról jövő
kezdeményezéssel fejlődjön. A program több lehetőséget ad a
kultúraszervezőknek és az állampolgárokna
k a kulturális örökség ápolására,
hálózatok létrehozására, projektek megvalósítására. Nagyobb mozgásteret ad
majd és erősíti a kulturális párbeszédet Európán belül, valamint a világ
különböző részei között;

az
eContentplus

program (2005
-
2008)
[9]
. A javaslatok szerint ez a program követné
az
eContent

programot
[10]
, amely 2004
-
ben fejeződik be. Ez ösztönzi majd a
különböző rendszerekből származó információcserét: formátumra, nyelvre vagy
helyre való tekintet nélkül. Ennek a célnak az elérése érdekében a digitális
tartalmakat jobban hozzá kell igazítani a felhasználó
k igényeihez és lehetővé kell
tenni a terjesztésüket különböző színtereken. A program háromféle információ
típusra összpontosít: földrajzi adatok, oktatási anyagok és kulturális tartalmak;

A
Digicult

program
[11]
, amely kutatja azokat a technikákat, amelyek lehetővé teszik
Európa kulturális és tudományos forrásaihoz való hozzáférést, azok felismerését és
vizuális megjelenítését.

a
Kultúra és társadalom

téma
[12]
, amely az e
-
Kormányzatra, a társadalmi
befogadásra, a kultúrára és a nyelvekre helyezi a hangsúlyt;

az
eBefogadás

program [
13
], amelynek az a célja, hogy az eBefogadás „ép
ítőkő
legyen az Információs Társadalom létrehozásában, ahol valamennyi európai
polgárnak egyenlő esélyeket biztosítanak a

hozzáférésre és a részvételre”


Az EU IST (Information Society Technologies) konferenciája 2004. novemberében
külön workshopot tartott

Interaktív élő örökség címmel. Itt megvitatták, hogy hogyan
szabadítható fel az az alkotó energia, amellyel az európai polgár, a kibővült Európa
közösségei, sokféle kisebb
-
nagyobb kulturális szervezete (beleértve
-

de nem
kizárólagosan
-

a könyvtárakat, m
úzeumokat és levéltárakat is) rendelkezik
[14]
.


Az
Európa és Kultúra portál

[15]

információt nyújt az aktuali
tásokról, te
vékenységi
körökről, finanszírozásról, valamint linkeket ad az egyes nemzeti portálokhoz és web
-
helyekhez.


Az UNESCO 2001
-
ben, a szeptember 11
-
i New York
-
i eseményeket követően
elfogadta az Egyetemes nyilatkozat a kulturális sokszínűségről
[16]

című
dokumentumot, amely a múzeumokra, könyvtárakra és levéltárakra is vonatkozik,
mivel megjegyzi, hogy a kultúra ma az azonosságtudatról, társadalmi kohézióról és a
Calimera útmutató

30

Gyakorlati útmutató

tudásalapú gazdaság fejlődéséről szóló viták középpontjába

került. A kulturális
intézményeknek a kulturális azonosságtudat megőrzésében és a társadalmi kohézió
elősegítésében játszott szerepének megvitatásához lásd a Kulturális sokszínűség:
közös örökség, többféle azonosságtudat című, 2002
-
ben kiadott UNESCO
doku
mentumot
[17]
.


Az emlékezés és kulturális örökség intézmények (Memory and heritage institutions)
közös munkája szükséges ahhoz, hogy új forrásokat hozzanak létre a helytörténetről,
kulturális eseményekről, helyi k
ulturális tartalmakról és közösségi információról.
Fontos megfelelő szabványokat használni, mellyel elkerülhetők a különböző
rendszerekből fakadó működési problémák (lásd a
Digitalizálás

és a
Digitális
megőrzés

címszó alatti irányelveket). Sok tennivaló van még a tevékenységek
koordinálásában, mind országos és regionális, mind pedig helyi szinten. Az országos
szintű együttműködésre jó példa a Museums, Libraries and Archives Council az

Egyesült Királyságban, vagy a Norwegian Archive, Library and Museum Authority
Norvégiában (lásd
Linkek
).



G
YAKORLATI ÚTMUTATÓ


V
issza a témakörökhöz


Kulturális sokszínűség







Vissza a témakörökhöz


Az Európai Unió létrehozásakor megfogalmazott Alapszerződés értékként kezeli a
kulturális sokszínűséget
[3].

„A nyelv, az

irodalom, az előadóművészetek, a
képzőművészetek, az építészet, az iparművészet, a filmművészet, a rádiós és
televíziós műsorközlés Európa kulturális sokszínűségének mind fontos alkotóeleme.
Bár egy adott nemzethez vagy régióhoz tartoznak, Európa kulturál
is örökségének
részét képezik. Az Európai Unió célja kettős; megőrizni és támogatni ezt a
sokszínűséget, valamint mások számára is elérhetővé tenni.”
[4]

Sokan úgy
tekintenek a kulturális sokszínűségre, hogy az ugy
anolyan fontos az emberiség
számára, mint a biológiai változatosság a természetben, és ezért azt védeni kell a
globalizáció ellen. Erre az elméletre épül az UNESCO 2001
-
ben közreadott
Egyetemes határozat a kulturális sokszínűségről című dokumentuma
[16].

A
csatlakozó új országokkal az EU teljes népessége 2007
-
re eléri az 500 milliót,
mindez pedig óriási mértékben gazdagítja a kulturális sokszínűséget. E változatos
kulturális örökség tárházaiként a múzeumok, könyvt
árak és levéltárak Európa szerte
sokféle tevékenységben vesznek részt, hogy a kultúrához való hozzáférést
elősegítsék. Ennek a törekvésnek kétféle módja van:



Hozzáférést biztosítani az érdeklődőknek a helyi kulturális forrásokhoz


az
információs technika

kihasználásával


a világ bármely tájáról. Ez lehetővé teszi
azt, hogy az emberek más kultúrákat is megismerjenek, elősegíti a kulturális
turizmust, stb.;



Hozzáférést biztosítani a szolgáltatásokhoz és forrásokhoz egy kulturálisan
sokrétű helyi közösség s
zámára (lásd a
Társadalmi befogadás

címszó alatti
irányelveket). Magától értetődő, hogy a múzeumoknak, könyvtáraknak és
levéltáraknak be kell tartani a kulturális sokszínűséggel kapcsolatos valamennyi
törvényt, legyen

szó faji, emberjogi, esélyegyenlőségi vagy diszkrimináció ellenes
rendelkezésről. A kulturális örökséggel foglalkozó szervezeteknek először fel kell
mérniük az adott közösség összetételét, meg kell állapítaniuk, hogy az egyes
csoportok milyen korlátokkal
szembesülnek, és milyen hiányosság lehet a
számukra nyújtott szolgáltatásokban. Biztosítaniuk kell azt, hogy gyűjteményük
Calimera útmutató

31

Gyakorlati útmutató

vagy tárlatuk tükrözze a kiszolgálni kívánt közösség kulturális és társadalmi
sokféleségét, például




a kulturális sokszínűséget előseg
ítő hosszú távú célkitűzésekkel és ehhez illő
programokkal,



olyan szolgáltatásokkal, amelyek a társadalom egyes csoportjainak szokásait
figyelembe veszik,



szolgáltatások és anyagok biztosításával valamennyi érintett nyelven (lásd a
Többnyelvűség

címszó alatti irányelveket);



valamennyi érintett társadalmi csoport történelmével és kultúrájával
kapcsolatos anyagok gyűjtésével;



a kulturális sokszínűséget bemutató kiállításokkal és rendezvényekkel;



a kulturális sokszínűség

megjelenítésével valamennyi tárlaton és
rendezvényen, ahol erre alkalom adódik;



a közösség különböző rétegeiből választott, illetve megfelelő nyelvtudással
és/vagy kulturális ismerettel rendelkező munkatársak alkalmazásával;



szolgáltatások menedzselésével

és reklámozásával valamennyi társadalmi
csoport számára;



valamennyi csoporttal együttműködve, véleményüket kikérve biztosítani azt,
hogy a szolgáltatások az igényeknek megfeleljenek, valamint
hatástanulmányok készítésével.


A kulturális sokszínűség támoga
tása oktatási, gazdasági és szociális előnyöket hoz
magával, jótékony hatással van az élethosszig tartó tanulásra, a társadalom
befogadó készségére, a gazdasági megújulásra:



az emberek megismerhetnek más kultúrákat;




a különböző kulturális háttérrel rendel
kezőket arra buzdítja, hogy használják a
szolgáltatásokat, magabiztosságot szerezzenek, új készségeket sajátítsanak el,
melyek segítségével munkához juthatnak, vagy javulhatnak álláskilátásaik, stb.;



minél többen használnak egy szolgáltatást, annál nagyobb

az esélye annak,
hogy az intézmény nagyobb anyagi támogatásban részesül,



egy különböző kulturális háttérrel rendelkező felhasználó bázis megújíthatja és
gazdagíthatja a szolgáltatást,



piacot biztosíthat kisebbségi vállalkozásoknak, vagy speciális érdekel
tségeknek,
a nyereségességtől függetlenül. A digitalizálás és az Internet teret biztosít
ezeknek a termékeknek;



virágzásnak indulhat a kulturális turizmus (lásd a
Társadalmi és gazdasági
fejlődés

címszó alat
ti irányelveket);


A helytörténetre, az egyes épületekre, családokra, a népesség mozgásra, az
őslakosságra, az áttelepített csoportokra stb. vonatkozó történelmi adatok ismerete
fokozhatja a kulturális azonosságtudat és a közösséghez tartozás érzését. Mind
ez
lényeges a múzeumok, könyvtárak és levéltárak számára, és fontos területei ezen
intézmények együttműködésének. Egyre nagyobb az érdeklődés a családtörténet,
valamint az egyén identitásának feltárása iránt. Az etnikai kisebbségek esetében ez
az érdeklő
dés abban is megnyilvánulhat, hogy kíváncsiak arra, honnan jöttek, mi
késztette elődeiket az áttelepülésre, stb. A múzeumokban, könyvtárakban és
levéltárakban ezekhez a kutatásokhoz megtalálhatók irodalmi, művészeti vagy zenei
anyagok, tárgyi leletek a vil
ág különböző tájairól, születési
-

házassági
-

és halotti
anyakönyvek, örökbefogadási nyilvántartások, népvándorlással kapcsolatos adatok,
Calimera útmutató

32

Gyakorlati útmutató

népszámlálási adatok, stb. A digitalizálás lehetővé teszi az adott kultúrához tartozó
források keresését, függetlenül a
ttól, hogy azok múzeumban, könyvtárban, vagy
levéltárban találhatóak, vagy akár egy másik városban vagy országban.


Közösségi kohézió







Vissza a témakörökhöz


A
Demos

független tanácsadó testület beszámolót adott közre „Európa a kreativitás
korában” címmel, melyben kifejti, hogy a kreatív emberek szívesebben élnek toleráns
társadalomban, és ezért a toleráns társadalmak vonzzák a tehetséges és kreatív
emb
ereket, akik hozzájárulnak a technikai újításokhoz. [
18
]


1997
-
ben az ICOM (a Nemzetközi Múzeumi Tanács) közreadta a Múzeumok és
kulturális sokszínűség: elvi állásfoglalás című dokumentumát, amely világosan
megfog
almazza azt a fontos szerepet, amelyet a múzeumok játszanak a közösségi
összetartás erősítésében. Ami ebben a nyilatkozatban áll, az igaz a kulturális
örökség egész területére.[
19
] Döntő fontosságú, hogy a kulturá
lis sokszínűség ne a
közösség megosztásához, hanem annak kohéziójához vezessen; a közösség
valamennyi tagjának éreznie kell hovatartozását, megérteni és tiszteletben tartani a
nyelvi, etnikai, vallási és kulturális különbségeket. Az EU alapelve szerint val
amennyi
európai polgárnak lehetőséget kell adni arra, hogy közösséget vállaljon Európával és
a lakóhelyén élőkkel, ugyanakkor megőrizze saját kulturális identitástudatát. A
múzeumok, könyvtárak és levéltárak fontos szerepet játszhatnak a közösségi
összetar
tás erősítésében;




itt találhatóak azok a források, amelyek lehetővé teszik az emberek számára,
hogy megismerjék gyökereiket, és azt, hogy hogyan érintkezhetnek egymással
(lásd a
Tanulás

címszó alatti irányelveket);



olyan helyszí
neket és tevékenységeket biztosíthatnak, ahol a különböző háttérrel
rendelkező emberek együtt dolgozhatnak és játszhatnak (lásd a
Társadalmi
befogadás

címszó alatti irányelveket);



hozzáférést biztosíthatnak a mozgássé
rülteknek (lásd a
Hozzáférés
mozgássérültek számára

címszó alatti irányelveket);



együttműködhetnek más szervekkel abban, hogy megbirkózzanak a bűnözéssel
vagy az antiszociális viselkedéssel (lásd az
Együttműködés és partnerkapcsolatok

címszó alatti irányelveket),



biztosíthatják azokat az információkat, amelyek segítségével az emberek
cselekvő polgárokká válhatnak (lásd az
eKormányzat és ál
lampolgárság

címszó
alatti irányelveket),



lehetőséget teremthetnek az emberek számára, hogy új készségeket sajátítsanak
el, és hozzájáruljanak a társadalmi és gazdasági fejlődéshez (lásd a
Társadalmi
és gazd
asági fejlődés

címszó alatti irányelveket);



hozzáférést biztosíthatnak a forrásokhoz valamennyi releváns nyelven (lásd a
Többnyelvűség

címszó alatti irányelveket),



összehozhatják a hasonló érdeklődésű embereket, vag
y létrehozhatnak virtuális
közösségeket, függetlenül az érintettek földrajzi helyzetétől, hátterétől vagy
körülményeitől,



segíthetik az embereket abban, hogy levéltárakat vagy weboldalakat hozzanak
létre (lásd
Tartalom létrehozása
). Az ilyenfajta projektekben való részvétel jó
alkalmat teremt a megosztott közösségek összehozására. Jó példa erre a
commaNET

közösségi archívumi rendszer, melyet Észak Írországban és
Ci
pruson használnak (lásd
Linkek
).

Calimera útmutató

33

Gyakorlati útmutató


Tartalom létrehozása







Vissza a témakörökhöz


A digitalizálást egyre inkább a kulturális örökség helyi intézményei végzik, bevonva a

zösség tagjait. Szükség van arra, hogy az emberek magukénak érezzék a helyi
múzeumokat, könyvtárakat és levéltárakat. A tartalom létrehozása az egyik mód
ennek az érzésnek a kialakításában. A közösen végzett munka arra is alkalmas,
hogy a megosztott közöss
éget újra egyesítse. Az iskolák, egyetemek, közösségi
csoportok és egyének közös archívumban összegezhetik saját fotó
-
, film
-

és videó
tárukat, személyes irataikat, szóbeli vissza
emlékezéseiket vagy az éppen aktuális
érdeklődésre számot tartó anyagaikat. Jó példa erre a
CHIMER

és a
COINE

projekt
(lásd
Linkek
). Az ilyen gyűjtemények értékes részét képezik a helytörténeti
forrásoknak. A múzeumok, könyvtárak és levéltárak nagy segítséget adhatnak
abban, hogy a létrehozott anyagok bizonyos normáknak megfeleljenek. Biztosíthatják
a minős
éget, segíthetnek a gyűjtemények digitalizálásban, indexelésben és
besorolásában, valamint hozzáférhetővé tehetik azokat a nagyközönség számára is.


Bár az ilyen tartalmak létrehozása általában családi fényképekkel és személyes
visszaemlékezésekkel kezdőd
ik, felkeltheti az ebben résztvevők szélesebb
történelmi érdeklődését. Mindez lehetőséget ad a múzeumoknak, könyvtáraknak és
levéltáraknak arra, hogy
-

segítve az embereket a kutatásban
-

az élethosszig tartó
tanuláshoz hozzájáruljanak. Az érintettek így
számítógépes ismeretekre tehetnek
szert, fejleszthetik egyéb készségeiket és általában véve is magabiztosságot
szerezhetnek.


Egyre népszerűbbek azok a webhelyek, ahol az emberek elmondhatják saját
történetüket. Több száz olyan weboldal létezik, amely ar
ra szólítja fel az embereket,
hogy saját történetükkel gazdagítsanak egy archívumot. Egyes esetekben
fényképeket és felvételeket is beküldhetnek. Egy ilyen példa a BBC
-
nek a
WW2
People's War

című
-

a második vi
lágháborúról szóló


weboldala (lásd
Linkek
).
Létrehoztató közösségi archívum bármilyen összefüggésben: azonos területen élő,
vagy hasonló érdeklődésű közösségek, vagy olyanok, akiknek egy bizonyos
élményben volt ré
szük. Az aktív cselekvés


például hozzájárulás egy archívum
létrehozásához


a közösséghez tartozás érzését erősíti, és kezdete lehet a
közösségben való aktív részvételnek. Ezekbe a projektekbe gyakran önkénteseket is
bevonnak: ők segítenek a történetek
megírásában vagy a web
-
en való
elhelyezésében, a szóbeli visszaemlékezések lejegyzésében, fényképek
készítésében, stb. Ez is egy módja lehet a közösségben való tevékeny részvételnek.


A kulturális örökség intézményei virtuális közösségi webhelyeket is létr
ehozhatnak,
ahol a közös érdeklődés
-

földrajzi, vagy kulturális korlátoktól függetlenül
-

összehozza az embereket. (Lásd
Linkek
).


Kulturális közösségi információ






Vis
sza a témakörökhöz

(lásd még a
Társadalmi és gazdasági fejlődés

címszó alatti irányelveket.)











A kulturális örökség helyi intézményei helyzetükből adódóan biztosíthatják az ilyen
információkat, mely
ek digitalizálásra is alkalmasak. Ide tartozhatnak:

helyi események;

idegenforgalmi nevezetességek;

helyi színházak, mozik, koncertek, stb.;

Calimera útmutató

34

Gyakorlati útmutató

helyi önszerveződésű csoportok, mint például színjátszó
-

vagy kórusegyesületek,
fotószakkörök, kertészeti klubok, s
tb.;

turista információ.


A kisebb és nagyobb városokban, régiókban gyakran a helyi önkormányzat
megfelelő osztályai tartják fenn a kulturális intézményeket, és ehhez komoly
stratégiai érdekük is fűződik. A közkönyvtárak bebizonyíthatják, hogy minden
adott
ságuk megvan ahhoz, hogy az önkormányzatot ezen a területen képviseljék, és
más irodákkal és helyi szervezetekkel együttműködve olyan pontos és naprakész
információs bázissal rendelkezzenek, amely az elvárásoknak megfelelő
formátumban elérhető. Sok közköny
vtárban a közösségi információs adatbázisban a
felhasználók téma, hely és szervezet szerint is kereshetnek, valamint linkeket
találhatnak a régió más közösségi információs oldalaihoz.


Változatos kulturális tartalom







Vissza a témakörökhöz

(lásd még a
Multimédia szolgáltatások
,
Digitalizálás

és
Digitális megőrzés

címszavak
alatti irányelveket)







A kulturális sokszínűség körébe tartozik valamennyi kulturális megnyilvánulási forma,
alkotás és bármilyen adott csoport tevékenysége, többek között a zene, a film, az
irodalom, és a rádiós
-
, televíz
iós műsorközlés. Az audiovizuális források terjesztése
hatékony módja a közös kulturális azonosságtudat kialakításának. A helyi kulturális
intézmények olyan eseményeket szervezhetnek, amelyek elősegítik a sokféle
tapasztalat és nézet találkozását, valamint

ösztönözhetik a csoportok közötti
párbeszédet. Feladatuk még az is, hogy az általuk összegyűjtött és őrzött anyag
tükrözze a közösség sokszínűségét.

A zene és hangfelvételek

(pl. a népzene, kortárs zene, szájhagyomány) fontos
elemei a kulturális hovatarto
zásnak. A kulturális örökség intézményeinek a feladata,
hogy a digitális zene
-

és hangfelvételek terén az alábbi szolgáltatásokat biztosítsa:

információ a társadalmak zenéjéről és szájhagyományáról;

letölthető zenék és hanganyagok biztosítása (szerzői jog
alá eső anyagok esetében);

lehetőség hangfelvételek és hangarchívumok készítésére és megőrzésére,

műsorsugárzó szervezetek ellátása zenei
-

és hanganyagokkal,

szájhagyomány útján terjedő anyagok és hangarchívumok létrehozása és az
azokhoz való hozzáférés me
gteremtése.


A vizuális források

-

mint például a
film
, a videó és a fényképek
-

ugyancsak fontos
szerepet játszanak egy közösség kulturális hovatartozásában. Közel 700.000 kópiát
őriznek az Európai Unió különböző filmarchívumaiban. Figyelembe véve azt, ho
gy a
filmművészet milyen jelentőséggel bír Európa történelmi és kulturális örökségében,
ennek a hatalmas filmgyűjteménynek a megőrzése létfontosságú feladat. A
MEDIA

[
20
], és más hasonló programok célja az, hogy ezt képzéssel, filmfesztiválok
támogatásával, stb. elősegítsék. Az Európai Bizottság indítványozta az Európa
Parlament és Tanács ajánlásának elfogadását, amely törvénybe iktatná az
aud
iovizuális anyagok megőrzését, és állami finanszírozást biztosítana a filmek
állagmegóvására [
21
].


Kívánatos az audiovizuális érdekeltségekkel
-

filmproducerekkel és televízió
társaságokkal
-

való együttműködés
azért, hogy a filmek és
televíziós műsorok

digitalizálása megtörténhessen és azokat az Interneten keresztül elérhetővé tegyék.
A legtöbb televíziós műsor ma digitális formátumban készül. A tv társaságok
-

mint
Calimera útmutató

35

Gyakorlati útmutató

például a holland
Institute for Sound and Visi
on [
22
]
-

több százezer órányi műsor
autentikus megőrzésének stratégiáján dolgoznak.


A digitális fényképezőgépek forradalmasították a fényképezés technikáját és a
fényképek

felhasználását. Ma már nagyon egyszerű
a fényképek megjelenítése a
weblapokon, ugyanakkor fennáll a veszélye annak, hogy ezek a képek csak
időlegesek és bármikor megsemmisíthetőek. Ha az emberek többé már nem őriznék
meg például családi fényképeiket a hagyományos formában, ez komoly veszteséget

jelentene a történeti archívumoknak. Ezért a fotóanyagok megőrzése a digitalizálás
fontos feladata. Az EU által finanszírozott
SEPIA

projekt ezeknek az anyagoknak a
digitalizálását, katalogizálását
és megőrzését kutatja [
23
].


A digitalizálás lehetővé teszi a kulturális tartalmakhoz való széleskörű hozzáférést és
a kulturális hálózatok kiépítését (lásd a
Digitalizálás

cím
szó alatti irányelveket). Egyre